2206. Hogyan díszítsük a kertünket pozsgás növényekkel? - 1. rész
A szukkulens, vagyis pozsgás növények, egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek. Nézzük, hogy hogyan használhatjuk fel őket a kertünk és az udvarunk dekorálására.
A szukkulens, vagyis pozsgás növények, egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek. Nézzük, hogy hogyan használhatjuk fel őket a kertünk és az udvarunk dekorálására.
A szukkulens növények nagyszerűen díszítik a kertünket, főleg ha többféle növényt teszünk egymás mellé. Jóllehet ezeket a növényeket nem nevezzük virágoknak, mégis színesek. Ebben a cikkben a majomfa, a kövirózsa és a deres csenkesz párosításáról is szó esik majd.
Az előző részből megtudhattuk, hogy hogyan kell pozsgás növényekkel falakat díszíteni, vagy jobban mondva készíteni. Ezúttal egy pár igen érdekes és színes pozsgás fajtával ismerkedünk meg, amelyek egyedivé tehetik kertünket.
Most olyan növények bemutatására kerül sor, amelyek jól mutatnak a medencék mellett, a teraszokon és bárhol a szabadban. Emellett még egy pár ötlettel is szolgálunk a cserepes pozsgás növények elültetéséhez, úgy, hogy azok színessé és kellemessé tegyék a környezetünket.
Eddig más sokféle változatát láttuk a pozsgás növények felhasználásának, de ezzel még koránt sincs vége a lehetőségeknek. Mivel olyan sokfajta és változatos pozsgás növény létezik, a lehetőségek szinte kimeríthetetlenek. Nézzünk meg egy pár új ötletet!
Az Ön által felvázolt megoldásnál talán egyszerűbb, ha a talaj lúgosságát savanyú kémhatású talajjavító anyagok bekeverésével csökkenti pl. savanyú kémhatású műtrágyákkal, tőzeggel, homokkal.<p>Az is egy megoldás lehet, ha a talajt kitermeli a növények helyén és a gödröket savanyú kémhatású anyaggal, pl. osli tőzeggel tölti fel. Ez azonban csak addig hatásos, amíg a gyökerek el nem érik az eredeti talajt.<p> Én azt javaslom, hogy mégis inkább válasszon mészkedvelő növényeket pl. fügét, rózsát, mandulát.
A csirketelepről származó ürülék és a fák betegsége között elvileg lehet összefüggés. A vizeletben található K- és H-ionok kiszoríthatják a talajból a Mg-ionokat, ami által a növények mutathatnak Mg-hiányos tüneteket. <p>A Mg a klorofill egyik alkotórésze, a fotoszintézis folyamatában nélkülözhetetlen. Az Ön által leírt tüneteket is okozhatja a Mg-hiány: a gyümölcsök aprók, gyenge minőségűek, s idő előtt lehullnak. A Mg-hiánytünet kezdete azonban az, hogy a hosszú vegetatív hajtások idősebb, alsó levelein az erek közötti levélrészek halvány sárgák lesznek, az erek melletti szövetrészek viszont zöldek maradnak. Erős hiány esetén a leveleken a foltok összeolvadnak, a levelek besodródnak, lehullanak. Magnézium-hiányra az alma érzékeny. Ha ezeket a tüneteket tapasztalta, akkor talán ezzel lehet a gond. <p>Mindenképpen javaslom a talajtani és a növények levél analitikai vizsgálatát. Csak az eredmények ismeretében lehet bármilyen következtetést levonni.
Az articsóka középkötött, jó vízgazdálkodású talajt szeret. Tápanyagigényes. Tőosztással és magvetéssel szaporítják. Ápolásában nagy hangsúlyt kell fektetni a gyomirtásra és a talajtakarásra, hogy talaja mindig kellően nedves legyen. Hidegtűrő, de a kemény fagyokat nem bírja, ezért földdel és szalmával takarjuk be télen a töveket. Betakarítani akkor lehet, ha a belső, ún. "szívlevelek" már húsosak, s még nem nyílt szét a bimbó. Az articsóka termesztéséről többet is megtudhat az alábbi cikkből.
Annak, hogy rózsája levelei sárgultak több oka is lehet pl. gombás betegség. <br>A rózsatövek alá 8-10 cm vastagon terítse szét a mulcsanyagot, tavasszal a metszés után. Az érett istállótrágya egy ideális mulcsanyaga a rózsának, mivel azonkívül, hogy tápanyagforrást jelent számára, a talaj hőmérsékletének és nedvességének megőrzésében is hatásos.
Igen, vissza kell vágni. Amikor a tavaszi fagyok elmúltak leszedheti a téli takarást, majd vágja vissza az előző évi hajtásait!