2206. Hogyan díszítsük a kertünket pozsgás növényekkel? - 1. rész
A szukkulens, vagyis pozsgás növények, egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek. Nézzük, hogy hogyan használhatjuk fel őket a kertünk és az udvarunk dekorálására.
A szukkulens, vagyis pozsgás növények, egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek. Nézzük, hogy hogyan használhatjuk fel őket a kertünk és az udvarunk dekorálására.
A szukkulens növények nagyszerűen díszítik a kertünket, főleg ha többféle növényt teszünk egymás mellé. Jóllehet ezeket a növényeket nem nevezzük virágoknak, mégis színesek. Ebben a cikkben a majomfa, a kövirózsa és a deres csenkesz párosításáról is szó esik majd.
Az előző részből megtudhattuk, hogy hogyan kell pozsgás növényekkel falakat díszíteni, vagy jobban mondva készíteni. Ezúttal egy pár igen érdekes és színes pozsgás fajtával ismerkedünk meg, amelyek egyedivé tehetik kertünket.
Most olyan növények bemutatására kerül sor, amelyek jól mutatnak a medencék mellett, a teraszokon és bárhol a szabadban. Emellett még egy pár ötlettel is szolgálunk a cserepes pozsgás növények elültetéséhez, úgy, hogy azok színessé és kellemessé tegyék a környezetünket.
Eddig más sokféle változatát láttuk a pozsgás növények felhasználásának, de ezzel még koránt sincs vége a lehetőségeknek. Mivel olyan sokfajta és változatos pozsgás növény létezik, a lehetőségek szinte kimeríthetetlenek. Nézzünk meg egy pár új ötletet!
Datolyapálma. A mellékelt cikkben megtalálja a leírását. Sok sikert a neveléséhez.
A Selaginella lepidophylla, vagy jerikó rózsája talán a "feltámadásától" lett közismert. Fontos tudni róla, hogy eredeti élőhelyén, a Chihuahua-sivatagban tűző napon tenyészik, ahol amellett hogy száraz a levegő, sok a fény, és csapadék csak ritkán hull. A növény ehhez tökéletesen alkalmazkodott, de a túl sok nedvesség hatására könnyen penészedik. Nem tudom, hogy a száraz periódust is elviselő, a jerikói rózsához hasonlóan kiváló ellenálló képességű penészgombákat irtó vegyszeres kezelésre (a réz- vagy kéntartalmú szerekre) a növény hogyan fog reagálni, sajnos ezt ki kell próbálni. Tehát fungicides kezeléssel talán vissza lehet szorítani, illetve a növény a tűző napot jól viseli a gombákkal ellentétben, így a jól szellőző, napfényes tartási hely is megoldás lehet a gombaölőszeres kezelés mellett.
Lebegő alga ellen UV lámpát, fonal alga ellen I-Tronicot javaslom, persze valamilyen szűrővel egybe kötve. A szivattyút nem szabad a tó aljára elhelyezni, csak a középső vagy a felső zónába, illetve tó levegőztető pumpát is használjatok, hogy oxigénben dús vizet kapjatok. Oxigén nagy ellensége az algának. A szivattyút pedig, azért nem szabad a tó legaljára rakni, mert a tóban levő hűvösebb víz össze keveredik a langyosabb vízzel és egyöntetű meleg vízben gyorsabban szaporodik az alga! Durucz Attila www.kertepito.com
Paradicsom olajbarna levélfoltossága A betegség kórokozója egy gomba, a Fulvia bulva, amelyet "paradicsom korompenésznek" vagy "bársonyos penésznek" is neveznek. A levelek fonákján olajzöld, később barnuló, sűrűs (bársonyos) bevonatokat okoz. A levelek felső oldalán határozott világoszöld vagy sárga szétszórt foltok vannak. A foltok igen gyorsan szétterjednek, összeolvadnak és a fertőzött levelek barnulnak és elhalnak. Súlyos fertőzés esetén a megtámadott növények valamennyi levele elszárad, lecsüng, de többnyire nem hullik le. A terméseket a betegség közvetlenül nem károsítja. A betegség elsősorban a rosszul szellőztetett gyorshajtatású állományokban fordul elő. Az új változatok már viszonylag ellenállnak a betegségnek. A spórák, amelyek akár 9 hónapig is megőrzik életképességüket, a növényi maradványokon, a szerszámokon és a szerkezet elemein telelnek át. A kórokozó általában a gázcserenyílásokon hatol be a növényekbe. A betegség a levegő 80 %-nál magasabb páratartalma mellett és 20-27 oC fok közötti hőmérséklete igen gyorsan terjed. A védelem alapja az ellenálló fajták termesztése, a termesztés helyének megfelelő szellőztetse, a fertőzött növények időben elvégzett eltávolítása, a megfelelő öntözés, valamint a szerszámok és a szerkezet fertőtlenítése. A veszélyeztetett állományokat megelőzés céljából réz-, ditiokarbomát- vagy morfolinalapú készítményekkel lehet kezelni. A paradicsom elég sok vizet igényel, de nem szükséges folyamatosan nedvesen tartani a földjét; heti egyszeri (dézsásoknál inkább kétszeri) alapos öntözés, elég neki. Lehetőleg csak a földet és ne a növényt locsoljuk (mivel a széllel a levélre jutó gombaspórák a víz hatására aktiválódnak), de forró nyári napokon egy rövid, frissítő, késő délutáni (amely után még megszárad a növény) zuhany inkább hasznos, mint káros. esős időben akár 10 naponta 1%-os bordóilé-oldattal érdemes megpermetezni. A bordói lé biogazdálkodásban is használható, kellő körültekintéssel alkalmazva semmilyen káros hatása nincs sem a termésre, sem a környezetre, ugyanakkor a lisztharmat kivételével a legtöbb betegséget meg lehet vele előzni (vagy legalábbis kordában tartani).
Vagy rózsarozsda, vagy levélfoltosság van a rózsán. Sajnos a képen nem látom a levelek fonákát, meg kellene néznie. Levélfoltosság Ha a rózsa levelein 1-2 centis barnásfekete foltok jelentkeznek, akkor csillagpenész irtogatja növényünket. A beteg levelek lehullanak, ami súlyos esetben - nyár végére - akár teljesen csupasz bokrokat is eredményezhet. A gombás leveleket forgassuk a talajba vagy égessük el. Ha kis szerencsénk van, akkor a lisztharmattal egy időben levélfoltosság is előfordul és így egyszerre védekezhetünk ellenük, csak némi rézszármazékot (cineb, mankoceb, kaptán) is kevernünk kell a permetlébe. Rozsda A rózsa zöld részeinek foltosodását okozhatja a rózsarozsda is. Az előzőtől azonban könnyen megkülönbözethető: a levél színén apró sárgás, később bebarnuló pöttyök jelentkeznek, s ha megnézzük a levél fonákját, ott a gomba narancsvörös párnácskáira bukkanunk. A felfedezés és a fajmeghatározás örömét valamelyest csökkentheti a tény, hogy a beteg levelektől itt is meg kell szabadulnunk, illetve vegyi támadást célszerű beiktatni. A levélfoltosság elleni szerek a rozsda ellen is védelmet nyújtanak. A paprikán is élősködő kétfoltos takácsatka a tápanyagokat szívja ki a sejtekből, ennek következtében a levelek sárgulnak, száradnak és lehullnak. A fonákon lévő finom szövedék és a levedlett lárvabőrök tömege utal a kártevő jelenlétére. Száraz, meleg időjárásban több nemzedékük alakul ki. Üvegházakban a termések torz növekedésével okoz jelentős károkat egy másik faj, a tetűatkákhoz tartozó széles atka (az atkák ellen az abamektin-, piridaben-ható- anyagok használhatók). A lisztharmat gombája a papri- ka leveleinek fonákján kezdetben szabálytalan, egyre nagyobbodó, később az erek által határolt, szegletes, gyakran összeolvadó, barna foltokat képez. A levelek fokozatosan lehullnak, a növény felkopaszodik. A miklobutanil vagy a penkonazol hatóanya- gú készítmények blokkolják a kórokozót. Az alternáriás szárazkorhadás fertőzésének tünetei a leveleken, levélnyélen világosszürke, elhalt foltok alakjában mutatkoznak meg. A termés csúcsi részén a foltok oválisak, világosbarnák, élesen elhatároltak, termésbe süppedők. Közepük kivilágosodik, rajtuk barnásfekete, bársonyos penészgyep jelenik meg. Későbbi stádiumban a termések rothadnak, illetve múmiaszerűen összeaszalódnak. A tünetek megjelenése előtt a mankoceb, illetve az iprodion hatóanyag javasolt. Az újhitűség nevű betegséget az uborka-mozaikvírus okozza. A növények szártagjai megrövidülnek. A levelek elkeskenyednek, felületük fénytelen, halványzöld vagy zöldessárga. A beteg tő sok virágot hoz, közülük azonban kevés kötődik.