2206. Hogyan díszítsük a kertünket pozsgás növényekkel? - 1. rész
A szukkulens, vagyis pozsgás növények, egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek. Nézzük, hogy hogyan használhatjuk fel őket a kertünk és az udvarunk dekorálására.
A szukkulens, vagyis pozsgás növények, egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek. Nézzük, hogy hogyan használhatjuk fel őket a kertünk és az udvarunk dekorálására.
A szukkulens növények nagyszerűen díszítik a kertünket, főleg ha többféle növényt teszünk egymás mellé. Jóllehet ezeket a növényeket nem nevezzük virágoknak, mégis színesek. Ebben a cikkben a majomfa, a kövirózsa és a deres csenkesz párosításáról is szó esik majd.
Az előző részből megtudhattuk, hogy hogyan kell pozsgás növényekkel falakat díszíteni, vagy jobban mondva készíteni. Ezúttal egy pár igen érdekes és színes pozsgás fajtával ismerkedünk meg, amelyek egyedivé tehetik kertünket.
Most olyan növények bemutatására kerül sor, amelyek jól mutatnak a medencék mellett, a teraszokon és bárhol a szabadban. Emellett még egy pár ötlettel is szolgálunk a cserepes pozsgás növények elültetéséhez, úgy, hogy azok színessé és kellemessé tegyék a környezetünket.
Eddig más sokféle változatát láttuk a pozsgás növények felhasználásának, de ezzel még koránt sincs vége a lehetőségeknek. Mivel olyan sokfajta és változatos pozsgás növény létezik, a lehetőségek szinte kimeríthetetlenek. Nézzünk meg egy pár új ötletet!
Az első és legfontosabb tudni való, hogy csak a három évnél fiatalabb muskátlikat érdemes teleltetni, ha a növényeink ennél idősebbek, érdemes inkább tavasszal lecserélni az állományt. A fiatal muskátlikat viszont több módszerrel is eltehetjük. Ha van egy világos, de hűvös folyosó, vagy előtér, vágjuk vissza a muskátlikat a felére és egy 9-10 fokos helyiségbe helyezzük el őket cserepestől. A locsolást ilyenkor csökkentsük le, éppen hogy picit legyen nedves a földje. Tavasszal ültessük át egy nagyobb cserépbe, és kezdjük el a kinti levegőhöz hozzá szoktatni a növényeket, és emeljük az öntözést is. A következő hónapban kezdjük el tápoldatozni, és az első hajtásokat vágjuk vissza a felére. A másik bevált módszer, ha kivesszük a muskátlit a cserépből, a gyökerét és a szárát visszavágjuk, összerakjuk őket egy nagyobb cserépbe, betakarjuk földdel, és így tesszük el egy sötét, de jól levegőző pincébe, vagy sötét helyiségbe tesszük. Így a muskátli nem hajt ki. A beteg sárgult leveleket okvetlenül távolítsuk le, ugyanígy az esetleges virágkezdeményeket is. Tehát a muskátli teleltetéshez ideális a folyosó, az ablakpárkány, a pince, a garázs, a télikert. Tavasszal a muskátlikat érdemes friss földbe ültetni, és elkezdeni tápoldatozni. Az első hajtásokat vágjuk vissza a felére így elkerülhetjük, hogy felnyúlt hajtásokat kapjunk.
A lakásban világos, napos, levegős helyen tartsuk. Nyáron védjük a tűző naptól. A harangvirág levegőtlen szobában nem virágzik! A fagyveszély elmúlása után cserepestül kitehetjük az erkélyre vagy a kertbe félárnyékos helyre. Ősszel, a fagyok beállta előtt vigyük vissza a lakásba, 6-10 C fokon teleltessük. A növényt kétévenként ültessük át tápdús földbe. A talaj felszínét célszerű agyaggal és homokkal keverni. Átültetésre a tavaszi időszak a legalkalmasabb.
Üdvözlöm! Nyugodtan ültesse el ha már a gyökerek legalább 3-6 cm-esek. A gyökeres dugványokat minél előbb el kell ültetni, mert így jutnak megfelelő tápanyaghoz a földből.
Tavasszal vagy ősszel ültessük őket. Magasságuk fajonként és fajtánként változik, mely a 40 cm-től a 2 méterig terjed. Szaporításuk dugványról történik. Legjobb eredmények a fásdugványozással érhetők el. Ehhez szeptember-novemberben vágjunk ceruza vastagságú ágakat, és a fásdugványozásnak megfelelően ültessük el. A növények, ha magukban szoliterként állnak alig kell metszeni, egyébként, ha sövénynek vannak ültetve, a sövényeknél szokásos normál alakító metszés szükséges. Sövény esetében évente 2-3 alkalommal végezzük el a metszést. Ebben az esetben a fiatal hajtásokat minél több elágazásra, hajtásképződésre kell serkenteni. Kiválóan alkalmazhatók alacsony vagy félmagas sövénynek.
A bogyóból készített gyógytea influenzás időszakban, meghűléses megbetegedések idején rendszeresen fogyasztandó. Ismeretes gyógyhatása vese- és hólyagbántalmakra, bélhurut és hörghurut esetén. Emésztést javító hatása közismert, gyenge vizelethajtó tulajdonságú. A csipkebogyó készítmények jól használhatók erősítő, üdítő és élvezeti célokra is. Ízjavító hatása miatt gyógynövény-keverékekben, gyümölcs-teákban széles körben alkalmazzák. Teát, szirupot, lekvárt is csinálnak belőle, bár elkészítése igen munkás, miután bogyóban lévő apró szőröktől csak szőrszitán való átnyomással szabadulhatunk meg. CsipkebogyószörpHozzávalók: 1 kg csipkebogyó, 4 liter víz, 1-1,5 kg kristálycukor, 10 g citromsav/liter A dércsípett csipkebogyót megmossuk, összezúzzuk, húsdarálón ledaráljuk, majd 3 liter meleg vizet öntünk rá, és másnapig állni hagyjuk, közben néha megkeverjük. Másnap a levet ismét kipréseljük, majd a visszamaradt gyümölcshúsra egy liter meleg vizet teszünk, és másnapig állni hagyjuk. Ezt követően ismételten kipréseljük, és egyesítjük a leveket (leszűrjük). A léhez cukrot és citromsavat adunk. Az elkészített szörp minden kilogrammjához 0,5 g szalicilt vagy 1 g nátrium-benzoátot oldunk.