2206. Hogyan díszítsük a kertünket pozsgás növényekkel? - 1. rész
A szukkulens, vagyis pozsgás növények, egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek. Nézzük, hogy hogyan használhatjuk fel őket a kertünk és az udvarunk dekorálására.
A szukkulens, vagyis pozsgás növények, egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek. Nézzük, hogy hogyan használhatjuk fel őket a kertünk és az udvarunk dekorálására.
A szukkulens növények nagyszerűen díszítik a kertünket, főleg ha többféle növényt teszünk egymás mellé. Jóllehet ezeket a növényeket nem nevezzük virágoknak, mégis színesek. Ebben a cikkben a majomfa, a kövirózsa és a deres csenkesz párosításáról is szó esik majd.
Az előző részből megtudhattuk, hogy hogyan kell pozsgás növényekkel falakat díszíteni, vagy jobban mondva készíteni. Ezúttal egy pár igen érdekes és színes pozsgás fajtával ismerkedünk meg, amelyek egyedivé tehetik kertünket.
Most olyan növények bemutatására kerül sor, amelyek jól mutatnak a medencék mellett, a teraszokon és bárhol a szabadban. Emellett még egy pár ötlettel is szolgálunk a cserepes pozsgás növények elültetéséhez, úgy, hogy azok színessé és kellemessé tegyék a környezetünket.
Eddig más sokféle változatát láttuk a pozsgás növények felhasználásának, de ezzel még koránt sincs vége a lehetőségeknek. Mivel olyan sokfajta és változatos pozsgás növény létezik, a lehetőségek szinte kimeríthetetlenek. Nézzünk meg egy pár új ötletet!
Kedves Érdeklődő! Az Aloe-, ill. Agave fajokat nem lehet levéldugványról szaporítani. Nagyüzembe magról, otthoni hobbikertészek pedig sarjakról szaporítják ezeket a növényeket. Esetleg az aloe-t fejdugványról meg lehet próbálni szaporítani steril virágföld és homok 3:2 arányú keverékébe. A levágott növényi részt ültetés előtt legalább 4-5 napig hagyni kell száradni (nem közvetlen napon, hanem árnyékban), ezután elültethető. Ha a növény csak kissé nyúlt meg, tegye ki a kertbe fokozatos (kezdetben árnyékba, majd egy kis nap stb.) szoktatás után félárnyék az ideális az aloe fajok számára, egész nap nem érheti őket közvetlen napfény. Ha nem nagymértékű a megnyúlás, rendbe jöhet a növény a szabadban. Üdvözlettel Vasvári János Zsolt
A papagájvirág (Strelitzia reginae) türelmet igényel, mert csak az 5. év után kezd virágozni. Szerintem jövőre virágozni fog. A helye jó. A Pachirát nem szokás metszeni, hanem a törzsét össze szokták fonni. Az alakításkor szempont, hogy a törzs (ek) tetején legyen hajtás és lomb.
Feltételezem, hogy selyemfenyőjének fenyőrozsdája (Cronartium ribicola) van. Mivel képet nem küldött, azt javaslom, hogy a betegség latin neve alapján próbálja azonosítani az interneten, ahol jó képek találhatók. Amennyiben a kórkép megegyezik, és nagy növényről lenne szó, azt tudnánk javasolni, hogy a fertőzött részeket távolítsa el, de ekkora növénynél ez nem megoldás. Elképzelhető, hogy a fertőzés a növény pusztulásához fog vezetni. A fenyőrozsda fő gazdanövénye a ribiszke (étkezési és dísz egyaránt), amennyiben a két növény egymás közelségében él, a fertőzés veszélye még nagyobb. Üdvözlettel: Gergely Díszfaiskola, Gödöllő
A képen egy: Amorphallus rivieri látható. A neve a görög amorphos szóból ered, ami alaktalant jelent a phallus pedig péniszt jelent. Össze kell rakni a két nevet és egyből rájön az ember, hogy a növény neve honnan eredeztethető.
Tisztelt Hadas László! A fénykép alapján úgy ítéljük meg, hogy a tapasztalt jelenség fagykár. A növény leyland 'ciprus' (x Cupressocyparis leylandii), és erre a növényre sajnos jellemző lehet, hogy kemény teleken részlegesen károsodik. Ha a növény egyébként kielégítő állapotban van, akkor ezt a károsodást kinövi. Érdemes odafigyelni az öntözésére is. A leyland ciprus - bizonyos mértékig - fagyérzékeny növény, és a túlzott mértékű öntözés tovább fokozza fagyérzékenységét, mivel ilyenkor a hajtások nem tudnak kellőképpen "beérni", fásodni, vagyis felkészülni a télre. Gombafertőzés is elképzelhető, de ezt fénykép alapján nehéz azonosítani. Gergely Díszfaiskola, Gödöllő