2206. Hogyan díszítsük a kertünket pozsgás növényekkel? - 1. rész
A szukkulens, vagyis pozsgás növények, egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek. Nézzük, hogy hogyan használhatjuk fel őket a kertünk és az udvarunk dekorálására.
A szukkulens, vagyis pozsgás növények, egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek. Nézzük, hogy hogyan használhatjuk fel őket a kertünk és az udvarunk dekorálására.
A szukkulens növények nagyszerűen díszítik a kertünket, főleg ha többféle növényt teszünk egymás mellé. Jóllehet ezeket a növényeket nem nevezzük virágoknak, mégis színesek. Ebben a cikkben a majomfa, a kövirózsa és a deres csenkesz párosításáról is szó esik majd.
Az előző részből megtudhattuk, hogy hogyan kell pozsgás növényekkel falakat díszíteni, vagy jobban mondva készíteni. Ezúttal egy pár igen érdekes és színes pozsgás fajtával ismerkedünk meg, amelyek egyedivé tehetik kertünket.
Most olyan növények bemutatására kerül sor, amelyek jól mutatnak a medencék mellett, a teraszokon és bárhol a szabadban. Emellett még egy pár ötlettel is szolgálunk a cserepes pozsgás növények elültetéséhez, úgy, hogy azok színessé és kellemessé tegyék a környezetünket.
Eddig más sokféle változatát láttuk a pozsgás növények felhasználásának, de ezzel még koránt sincs vége a lehetőségeknek. Mivel olyan sokfajta és változatos pozsgás növény létezik, a lehetőségek szinte kimeríthetetlenek. Nézzünk meg egy pár új ötletet!
A diónak rozsdás betegsége nincs, viszont egy gomba és egy baktérium is okozhat levélfoltosságot, ami a levelek kilyukadásához vezethet. Ősszel érdemes összegyűjteni és elégetni a lehullott leveleket, ha ez nem lehetséges fertőtleníteni kell a leveleket, ill. hajtásnövekedés kezdetétől cineb, mankoceb hatóanyagú szerrel lehet permetezni diófánkat.
Üvegházi termesztés során előfordulhat, hogy hőkár éri a paprikát, ez okozhat barnás elszíneződést a bogyón. A hőkár gyakori szellőztetéssel megoldható. Túlzott permetszeradag vagy nappali nagy melegben alkalmazott permetezés is okozhat égésfoltokat.
Magyarországon számos fűz fajjal találkozhatunk a természetes vegetációban és mégtöbb nemesített fajtával a faiskolákban. <p>Ezek közül természetesen csüngő habitusú a szomorúfűz (Salix alba ´Tristis´) míg ennek alapváltozata a fehér fűz (Salix alba) a folyópartjainkon megtalálható fűzerdők alapfaja, amire nem jellmező a ´szomorúság´. Kisebb termetű fa a kecskefűz (Salix caprea), vagy a spirálfűz (Salix matsudana ´Tortuosa´), melynek göcsörtös vesszői a virágkötészetben használatosak. Bokros növekedésű a cinegefűz (Salix rosmarinifolia) vagy bíborfűz (Salix purpurea), melynek vesszőit kosárfonásra használják. <p> Divatos változatok manapság, az 1-1,5 m magas törzsre oltott fűzek, melyek csüngő ágaival nagyon mutatós szoliter növény. A kép alapján sajnos nem lehetséges az ön példányának pontos fajtáját megállapítani.
Az oltás vegetatív szaporítási mód, amelyet a kertészetben széles körben alkalmaznak. A kaktusz egy darabját egy könnyen növekedő másik kaktusznövényre, az alanyra oltjuk. Az alany serkenti a nemes növekedését és ellátja azt tápanyagokkal - mint ahogy az a saját hajtáscsúcsával tenné. A képen látható kaktusz(ok) is ilyen technikával ´készülhettek´.
A szobai vagy fehér kála sarjhagymákról szaporítható házilag. Ősszel, átültetéskor késsel vágjuk le a sarjakat, és tegyük kisebb cserepekbe. Az így szaporított növények a fehér kála esetében kb. másfél év múlva, míg a színes fajták csak 3 év múltán hoznak virágot. <p>A liliom tartósan egy helyben maradhat, minél kevésbé háborgatjuk, annál bokrosabbá válik és gazdagabban virágzik. Eltérően a többi hagymás növénytől csak ha csökken virágzóképessége, akkor ültessük át.