2206. Hogyan díszítsük a kertünket pozsgás növényekkel? - 1. rész
A szukkulens, vagyis pozsgás növények, egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek. Nézzük, hogy hogyan használhatjuk fel őket a kertünk és az udvarunk dekorálására.
A szukkulens, vagyis pozsgás növények, egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek. Nézzük, hogy hogyan használhatjuk fel őket a kertünk és az udvarunk dekorálására.
A szukkulens növények nagyszerűen díszítik a kertünket, főleg ha többféle növényt teszünk egymás mellé. Jóllehet ezeket a növényeket nem nevezzük virágoknak, mégis színesek. Ebben a cikkben a majomfa, a kövirózsa és a deres csenkesz párosításáról is szó esik majd.
Az előző részből megtudhattuk, hogy hogyan kell pozsgás növényekkel falakat díszíteni, vagy jobban mondva készíteni. Ezúttal egy pár igen érdekes és színes pozsgás fajtával ismerkedünk meg, amelyek egyedivé tehetik kertünket.
Most olyan növények bemutatására kerül sor, amelyek jól mutatnak a medencék mellett, a teraszokon és bárhol a szabadban. Emellett még egy pár ötlettel is szolgálunk a cserepes pozsgás növények elültetéséhez, úgy, hogy azok színessé és kellemessé tegyék a környezetünket.
Eddig más sokféle változatát láttuk a pozsgás növények felhasználásának, de ezzel még koránt sincs vége a lehetőségeknek. Mivel olyan sokfajta és változatos pozsgás növény létezik, a lehetőségek szinte kimeríthetetlenek. Nézzünk meg egy pár új ötletet!
Ha a növény ki van ültetve, akkor a töve körül kell mulcsból vagy egy avarból egy kupacot készíteni. Ha mégis a lakásban teleltetné, inkább egy hűvös (0-10 °C), világos helyet keressen számára.
Ez a növény az azálea (Rhododendron simsii), amely a legkedveltebb szobannövények közé tartozik. Lehetséges, hogy rögtön a lakásba vitte, ahol hősokkot kapott, ez lehet oka a hirtelen hervadásnak. Az azálea számára a 18°C-os átlaghőmérsékletű helyiség, a lágy vízzel történő locsolás és a savanyú ültetőközeg a megfelelő. <p> A mellékelt cikkben bőven olvashat az azálea gondozásáról.
A képen a nagy szívvirág egy testvére látható: ez a feltünő szívvirág (Dicentra eximia). Bokros évelő növény, hűvös, párás fekvést és jó vízáteresztésű, savas kémhatású talajt kedvel. Májustól júliusig virágzik, lombját - a nagy szívvirággal ellentétben - télen is megtartja.
Ahhoz, hogy a leander gazdagon virágozzon, az idősebb fácskákat, bokrokat a tél végével kell visszametszeni. A fiatal növények azért szorulnak metszésre, hogy elágazzanak, koronát neveljenek. Ilyenkor ne sajnáljuk a csemetéket, minél erőteljesebben metsszük vissza a leandert, annál gazdagabban virágzik. Igaz viszont, hogy az erős metszés után a korai virágzás kissé későbbre tolódik. Metszés után a vessző végén lévő rügyek hajtanak ki, ezt az ún. csúcsdominancia okozza, amely általánosan igaz a növényekre. Tehát ha a talajfelszíntől távol, csak a hajtás legvégét metszi vissza, a növény attól még nem lesz bokrosan elágazó, mert csak a legfelső 1-2 rügy fog kihajtani
A turkesztáni szil valóban ellenállób a többi szil fajnál, akár szikes talajon is megél, ezért erdészeti célra már nagy mennyiségben ültetik. A szilfavésznek ez a faj áll ellen a legjobban. Azt, hogy akár 1,8 métert is képes egy év alatt nőni - erre példát még nem láttam, de számára kedvező körülmények között, fiatal korban lehetséges.