2206. Hogyan díszítsük a kertünket pozsgás növényekkel? - 1. rész
A szukkulens, vagyis pozsgás növények, egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek. Nézzük, hogy hogyan használhatjuk fel őket a kertünk és az udvarunk dekorálására.
A szukkulens, vagyis pozsgás növények, egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek. Nézzük, hogy hogyan használhatjuk fel őket a kertünk és az udvarunk dekorálására.
A szukkulens növények nagyszerűen díszítik a kertünket, főleg ha többféle növényt teszünk egymás mellé. Jóllehet ezeket a növényeket nem nevezzük virágoknak, mégis színesek. Ebben a cikkben a majomfa, a kövirózsa és a deres csenkesz párosításáról is szó esik majd.
Az előző részből megtudhattuk, hogy hogyan kell pozsgás növényekkel falakat díszíteni, vagy jobban mondva készíteni. Ezúttal egy pár igen érdekes és színes pozsgás fajtával ismerkedünk meg, amelyek egyedivé tehetik kertünket.
Most olyan növények bemutatására kerül sor, amelyek jól mutatnak a medencék mellett, a teraszokon és bárhol a szabadban. Emellett még egy pár ötlettel is szolgálunk a cserepes pozsgás növények elültetéséhez, úgy, hogy azok színessé és kellemessé tegyék a környezetünket.
Eddig más sokféle változatát láttuk a pozsgás növények felhasználásának, de ezzel még koránt sincs vége a lehetőségeknek. Mivel olyan sokfajta és változatos pozsgás növény létezik, a lehetőségek szinte kimeríthetetlenek. Nézzünk meg egy pár új ötletet!
A selyempálma vagy selyemtölgy (Grevillea robusta) Ausztráliából származó növény, a félárnyékos, levegős helyet kedvelő, de meglehetősen kényes növény. Fagypont felett, de hűvösben kell teleltetni és télen ritkábban, de lágy vízzel locsolni. A száradó levelek tápanyaghiányra is utalhatnak, tavasszal érdemes kombinált tápanyagot tartalmazó, laza szerkezetű virágföldbe átültetni.
Ez valamivel nehezebb feladat, mivel április, májusban már szinte magától is nyílik a tulipán, nincs szükség külön hajtatásra, ráadásaul ha az idő melegre fordul, az felgyorsítja a növekedést. A következő cikkből kiszámolható, hogy mennyi hideghatás kell a tulipán hagymáknak, hogy virágoztathatók legyenek, erre kell kb. 4-6 hetet hozzászámolni a kihajtástól a virágzásig.
A levéltetű a diófán valóban sok bosszúságot okozhat, mivel a fa mérete miatt elég nehézkes a permetezés. S mivel a levéltetűk jó túlélők, ha nem a teljes fa van lepermetezve, valamelyik zugban meghuzzák magukat s túlélnek. Ennek kivédésére ki lhet próbálni a Chess nevű szert, amelyik a fa szöveteiben elszálítódnak a fa csúcsába is, és remélhetőleg mindenhonnan kiirtja a tetűt. Persze mindezt csak jövő tavasszal.
Mivel az aranyvessző vagy aranyfa(Forsythia sp.) a lombfakadás előtt virágzik nem érdemes azelőtt metszeni. Azért, hogy minnél nagyobb virágpompának örülhessünk, nyugodtan lehet addig várni amíg elvirágzik a bokor, s csak utána metszeni.
A füvesítésben nincs nagy különbség aközött, hogy gyeprácsba vagy az egész kertben történik, viszont idén már túl hideg a talaj, a magvetéshez. Most már meg kell várni a tavaszt és akkor nekiállni a fűmagvetésnek. <p>Mellékelt cikkünk részletesen foglalkozik a fűmagvetéssel.