2361. Milyen dísznövény a taréjosbab (Kennedia)?
A taréjosbabok (Kennedia) kúszó növények, amelyek Ausztráliából származnak. Nézzük meg, hogy milyen növények ezek a piros virágú különlegességek!
A taréjosbabok (Kennedia) kúszó növények, amelyek Ausztráliából származnak. Nézzük meg, hogy milyen növények ezek a piros virágú különlegességek!
A liliom (Lilium) a liliomfélék (Liliaceae) családjába tartozó gumós növény. A liliomfélék népes családjának tagjai többféle színben és méretben pompáznak a kertben, nem véletlenül hívhatjuk őket a virágágyak királynőjének.
A peremvirágok (Kohleria) a csuporkafélék (Gesneriaceae) családjába tartozó virágzó növények. Színes kis harang alakú virágai teszik kedvelt szobanövénnyé ezt a Japánból származó virágot. Lássuk, hogy hogyan kell gondoskodnunk róla!
Az ezüst pilea (Pilea cadierei) a csalánfélék (Urticaceae) családjába tartozik. Az ezüst pileát leginkább levelei ezüst színű mintázata miatt tartják, de virágokat is hoz. Ismerjük meg közelebbről ezt a Mexikóból származó dísznövényt!
Az üvegcsalán vagy más nevén pilea (Pilea) a csalánfélék (Urticaceae) családjába tartozó növénynemzetség. Ebbe a nemzetségbe tartozik többek között az ezüst pilea (Pilea cadieri) is. Nézzük, hogy mit kell tudni ezekről a növényekről!
Májusban már elkéstünk a permetezéssel. Azt még lombtalan állapotban, a téli fagymentes napokon kell megkezdenünk, amikor a taphtina gomba spórái aktiválódnak és megkezdik terjedésüket. A lemosó permetezés után, a hajtásnövekedés megindulásakor kell folytatni a permetezést. Az idei, 2009-es évben meleg, száraz ntavaszunk volt eddig, az erős taphrinás fertőzést megúsztuk (legalább is felénk), az egy-két fertőzött levelet távolítsuk el és dobjuk ki.
A lilaakáchoz először türelem, aztán ágvágó kell. Az első években gyakran nem hoz virágot, ez sokszor előforduló "panasz", de a későbbiekben gazdag virágtengerével fogja pótolni az első éveket. Ültetés utáni évben érdemes talaját párszor meglocsolni.
A szúnyogok írtását tudomásom szerint a Népegészségügyi szolgálat szervezi és végzi, általában légi úton juttatják ki finom, ködszerű cseppméretben a szereket. A alkalmazott szerek egy része a növényvédelemeben is használt rovarölő szerként is ismert (piretroid és foszforsavészter csoport). A szakma és a lakósság véleménye erősen eltér a mérgező rovarölő szerek ilyen felhasználása tekintetében, hiszen a teljes területet, minden növényt, azon élő valamennyi rovart, állatot lekezelnek, és a többségük pusztulását okozza a permetezés. A hatékonyság nehezen mérhető, a káros hatással senki nem foglalkozik. Házikertben ilyen permetzések - a szerek mérgező volta miatt - nem javasolt. A szunyogok árnyékos, nedves helyen szoktak felszaporodni, ezért a kertet ajánlott rendben tartani, hulladékokat, nyesedékeket ne dobáljanak a földre. A kert öntözésének idejét is érdemes átgondolni, helyesen megválasztani: reggel vagy délelőtti öntözést preferáljuk, hogy délutánig a növények és a talaj felszíne felszáradjon. Ezzel a felületek nedves időszakát le tudjuk rövidíteni. Az emberi test védelmére különböző szunyogriasztó szereket forgalmaznak illatszereket árusító boltok. Teraszra vagy lakásba pedig olyan rovar- illetve szunyogok elleni lámpákat lehet alkalmazni, melyek a fényre odacsalogatott rovart megölik.
A gyümölcsfajok lyukacsosságát nem azonos dolog okozza. Az almánál nem is nagyon láttam olyat, hacsak állat nem rágja ki. Az őszibarack, szilva, cseresznyénél gombás eredetűek a levél-lyukak. Feltünő a kártételük, de általában nem szükséges ellene permetezni. A Kasumin-t baktériumos betegségekre alkalmazzák, ilyen van az almafájánál? Jelenleg már kivonták a forgalomból, nem is tudja megvásárolni. Általában 0,1-0,2 %-os töménységben ajánlott alkalmazása, azaz 10 liter vízhez 10-20 gr. A Sherpa élelmezésügyi várakozási ideje 14 nap, eddig van szermaradványa a gyümölcsben, de védő, rovarölő hatása nem hosszabb 8-10 napnál. A hatástartamát az eső és a magas hőmérséklet csökkenti.
A legtöbb fenyő a közhiedelemmel ellentétben igen jó szárazságtűrő. A lombhullató cserjék és fák gyakrabban károsodnak a szárazságtól, mint a fenyők. Napi locsolásra biztos, hogy nincs szükség, bár igaz, hogy ültetés utáni évben még érdemes rendszeresen, nagyobb vízadagokkal, de ritkábban locsolni a fákat (nyári melegben egy vödör víz hetente). A vizenyős, puha törzs nem jót jelent, a túlöntözés okozhat ilyen tünetet.