2441. Ismerjük meg a sodrómolyokat! - 1. rész
A Choristoneura rosaceana és a Pandemis limitata sodrómolyok többek között gyümölcsfákon, rózsabokrokon, fűzfákon, vadcseresznye fákon, galagonyabokrokon, somfákon, és nyárfákon élősködnek.
A Choristoneura rosaceana és a Pandemis limitata sodrómolyok többek között gyümölcsfákon, rózsabokrokon, fűzfákon, vadcseresznye fákon, galagonyabokrokon, somfákon, és nyárfákon élősködnek.
A nyári lárvák megelőzésése érdekében fontos, hogy a fákat már tavasszal bepermetezzük. Ha elmulasztjuk a tavaszi rovarirtást, nyáron több alkalommal is szükség lesz ennek bepótolására (úgy júliusban, mint augusztusban, de valószínűleg szeptemberben is), hogy megvédjük a későn érő gyümölcsöket.
A barackmoly többnyire az őszibarack, a sárgabarack, a nektarin, és a szilvafákon élősködik. Tavasszal a barackmoly lárvák befúrják magukat a friss hajtásokba és rügyekbe, azok hervadását és pusztulását okozva ezáltal.
A barackfa moly a cseresznye, a vadcseresznye, az őszibarack, a sárgabarack, a nektarin, és a szilvafán élősködik. A barackfa molylárvák a földről vagy a föld alól hatolnak a fák kérge alá, nedvet és forgács nyomokat hagyva a fa törzsén a föld felszíne felett.
Az erdei turbolya az ernyősök családjába tartozik. Ez a gyomnövény 30-120 cm hosszú, de elérheti akár a 180 cm-es magasságot is. Nézzük meg, hogy miért kell odafigyelni ezeknek a növényeknek a szaporodására!
Kerti címtárunk tagjai közt számos kertfenntartással is foglalkozó cég szerepel. Ha kitölti a kerti címtárunk oldalán található ajánlatkérést, több ajánlat közül is válogathat.
A hajtást érdemes rögtön tőzeges-homokos földkeverékbe dugni és olyan helyen tartani, ahol a talaj hőmérséklete eléri a 22 -25°C-ot. A gyökeresedés elősegítése érdekében érdemes a dugványt egy fóliával letakarni.
Meg lehet próbálkozni a magról való szaporítással is, de ekkor nem biztos, hogy díszítőértékükben az anyanövényre hasonló egyedeket kapunk (elmaradhat annak szépségétől). A magvetést rögtön érés utén kell megkezdeni: meg kell tisztítani a terméshústól a magvakat és rétegezve tárolni tavaszig. Rétegezéshez ássunk egy 60-80 cm mély árkot amibe egy réteg homokot, egy réteg elvetendő magot (kb. 10-10 cm vastagságban) fektetünk, a gödröt 20-30 cm durva szemű homok zárja le. Veremben vagy pincében is rétegezhetünk, itt jobban biztosított a fagymentes környezet és az állandó alacsony hőmérséklet. Néha locsoljuk illetve szellőztessük. A magokat tavasszal lehet 2-4 cm mélyre elvetni. <p>Gyorsabb szaporítási mód a félfás dugványról történő szaporítás, amelynek optimális időpontja augusztus-szeptember.
A szőlő nitrogén trágyázása nagy figyelmet igényel, különösen azért, mert igen eltérő talajviszonyok, és ennek megfelelően eltérő N-szolgáltató képességű területeken termesztjük. A szerves anyagban gazdag, és telepítéskor nagyadagú szervestrágyázásban részesített talajokon több évig is lehet gazdaságosan szőlőt termeszteni N adagolása nélkül. Ezeken a területeken a tápanyag, így a N elmozdulásával, mobilitásával nem vagy kevésbé kell számolni.<p>A pétisó kettős hatású műtrágya. Hatóanyag-tartalmának egyik része (az ammónia) lassan, a másik része (a nitrát) gyorsan oldódik és gyorsan felvehető. Ezért a pétisó jól táplálja a növényeket és hatása tartósabb, mint néhány más, korábban elterjedt nitrogénműtrágyáé. A nitrogén műtrágyázást homokos talajon inkább tavasszal tanácsos végezni, mivel gyorsan kioldódik a talajból.
A képen látható növény egy Plectrantus faj, amit magyarul szoktak hársfacserjének vagy kakassarkantyúnak is nevezni. Valóban jól bevált növény, mivel viszonylag könnyen tartható. Nyáron a szabadban, télen pedig 10°C-os helységben, ritka öntözéssel. A Világos helyet és közepes vízellátást igényel. <p>További előnye, hogy virágai olyan illatanyagot tartalmaznak, melyek távol tartják a kártevőket, molyokat.