2441. Ismerjük meg a sodrómolyokat! - 1. rész
A Choristoneura rosaceana és a Pandemis limitata sodrómolyok többek között gyümölcsfákon, rózsabokrokon, fűzfákon, vadcseresznye fákon, galagonyabokrokon, somfákon, és nyárfákon élősködnek.
A Choristoneura rosaceana és a Pandemis limitata sodrómolyok többek között gyümölcsfákon, rózsabokrokon, fűzfákon, vadcseresznye fákon, galagonyabokrokon, somfákon, és nyárfákon élősködnek.
A nyári lárvák megelőzésése érdekében fontos, hogy a fákat már tavasszal bepermetezzük. Ha elmulasztjuk a tavaszi rovarirtást, nyáron több alkalommal is szükség lesz ennek bepótolására (úgy júliusban, mint augusztusban, de valószínűleg szeptemberben is), hogy megvédjük a későn érő gyümölcsöket.
A barackmoly többnyire az őszibarack, a sárgabarack, a nektarin, és a szilvafákon élősködik. Tavasszal a barackmoly lárvák befúrják magukat a friss hajtásokba és rügyekbe, azok hervadását és pusztulását okozva ezáltal.
A barackfa moly a cseresznye, a vadcseresznye, az őszibarack, a sárgabarack, a nektarin, és a szilvafán élősködik. A barackfa molylárvák a földről vagy a föld alól hatolnak a fák kérge alá, nedvet és forgács nyomokat hagyva a fa törzsén a föld felszíne felett.
Az erdei turbolya az ernyősök családjába tartozik. Ez a gyomnövény 30-120 cm hosszú, de elérheti akár a 180 cm-es magasságot is. Nézzük meg, hogy miért kell odafigyelni ezeknek a növényeknek a szaporodására!
Az említett növénynél fontos ugyan az öntözés, de a tál vízben nem állhat, mert az gyökérrothadást okozhat! A fikuszféléknek nagyon magas a fényigényük, ezért elhelyezésüknél fontos szempont, hogy minél több napfény érje a leveleket! Legcélszerűbb ablakban tartani a növényt. Északi fekvésű lakásokban ez megoldhatatlan problémát okoz! Tartásukról több információt az alábbi válaszokban olvashat: Ficus Ginseng Bonsai fám hirtelen elkezdte ledobálni a levelit... Ficus ginseng bonsai fa gondozása Hogyan gondozzam a Ficus microcarpa Ginseng bonsait? Ficus Ginseng bonsai ápolása
A csicsókát gumója ültetésével szaporítjuk. Legjobban a "földből földbe" módszer vált be, vagyis az olyan ültetés, hogy a földből kiszedett gumókat azonnal elültetik más helyen. Erre bőségesen van idő, mert a csicsóka ültetési ideje októbertől május elejéig tart, de a legjobb március végén ültetni. A töveket egymástól 50-60 cm-re ültessük. A gumók legalább 6 cm mélyen legyenek a talaj felszíne alatt. Legjobbak a 40-50 g-os vetőgumók, amelyeket - ha kevés van belőlük - hosszában ketté is vághatunk. Ahol egyszer megtelepítettük a csicsókát, ott nem kell néhány évig újra ültetni, mert a kiszedéskor rendszerint marad a földben annyi gumó, amennyiből a következő évben is fejlődnek bokrok, 4-5 évi egy helyben maradás után azonban a gumók annyira elaprózódnak, hogy akkor új helyre kell őket telepíteni. Termesszünk csicsókát!
A képen látható növény neve: Dendrobium phalaenopsis. A Dendrobiumok phalaenopsis alfajához tartozik, tartásmódja megegyezik a lepkeorchideák tartásmódjával. Csak annyiban különbözik, hogy a két öntözés között egy darabig legyen száraz a talaja és a lepkeorchideánál több fényt, akár a direkt (nem déli tüző) napfényt is elvisel.
Ahogy melegszik hazánkban a hőmérséklet, egyre több mediterrán rovar jön fel hozzánk, így hozzá kell szoknunk az új vendégekhez. Két fajról lehet szó: Hazánkban ritka, nagytermetű mediterrán kabócafajok cirpelésétől hangosak a nyári délutánok: az óriás énekes kabóca (Tibicina haematodes) és a mannakabóca (Cicada orni) is előfordulhat. A hím kabócák pár hétig, a nászidőszak alatt ciripelnek, csak ezalatt kell elviselni a zúgást. Esténként füldugó segíthet vagy az Ausztráliában bevált gyakorlat, hogy nyaralni megy az ember.
Kedves Zsolt! Jó volna tudni, hogy kár- vagy kórképről van szó, magyarul állat okozza-e a kártételt vagy esetleg betegség. Amennyiben a hárs leveleit apró, meztelen csigára emlékeztető zöldes színű lárvák rágják, akkor kis hárs-levéldarázzsal van dolga. A védekezés ellene a károsítás megkezdésekor kell, hogy elkezdődjön (Bi-58 EC vagy Mospilan 20 SP vagy Nomolt 15 SC) szerekkel. Ha esetleg a hárs levelének színén sárgás, enyhén felpúposodó foltok keletkeznek, a foltok fonáki oldalán pedig fehér, később vöröses szövedék jelenik meg, akkor hárs-gubacsatka a kártevő. Ez ellen kihajtáskor, illetve utána 1-3 alkalommal kéthetes időközént kellene (kellett volna) védekezni Vektafid A növényvédő szerrel. Ha betegségről van szó, a következők jöhetnek számításba, amelyek száradással, levélhullással járnak: - a hárs mikoszferellás levélfoltossága: ilyenkor a levélen 2-4 mm átmérjű, kör alakú, apró feketésbarna foltok láthatók, a foltok udvara sárgás. A levél fokozatosan sárgul, majd lehullik. - a hárs gnomóniás betegsége: a levelek érközeiben jelentkeznek a csaknem kör alakú barna szegélyű, barna foltok. Ez ellen a két betegség ellen egyformán kell védekezni. A lehullott beteg leveleket a nyugalmi időszakban meg kell semmisíteni. Kémiai védelemre általában csak faiskolákban van szükség (cineb, propineb és kaptán hatóanyagú szerekkel).