2441. Ismerjük meg a sodrómolyokat! - 1. rész
A Choristoneura rosaceana és a Pandemis limitata sodrómolyok többek között gyümölcsfákon, rózsabokrokon, fűzfákon, vadcseresznye fákon, galagonyabokrokon, somfákon, és nyárfákon élősködnek.
A Choristoneura rosaceana és a Pandemis limitata sodrómolyok többek között gyümölcsfákon, rózsabokrokon, fűzfákon, vadcseresznye fákon, galagonyabokrokon, somfákon, és nyárfákon élősködnek.
A nyári lárvák megelőzésése érdekében fontos, hogy a fákat már tavasszal bepermetezzük. Ha elmulasztjuk a tavaszi rovarirtást, nyáron több alkalommal is szükség lesz ennek bepótolására (úgy júliusban, mint augusztusban, de valószínűleg szeptemberben is), hogy megvédjük a későn érő gyümölcsöket.
A barackmoly többnyire az őszibarack, a sárgabarack, a nektarin, és a szilvafákon élősködik. Tavasszal a barackmoly lárvák befúrják magukat a friss hajtásokba és rügyekbe, azok hervadását és pusztulását okozva ezáltal.
A barackfa moly a cseresznye, a vadcseresznye, az őszibarack, a sárgabarack, a nektarin, és a szilvafán élősködik. A barackfa molylárvák a földről vagy a föld alól hatolnak a fák kérge alá, nedvet és forgács nyomokat hagyva a fa törzsén a föld felszíne felett.
Az erdei turbolya az ernyősök családjába tartozik. Ez a gyomnövény 30-120 cm hosszú, de elérheti akár a 180 cm-es magasságot is. Nézzük meg, hogy miért kell odafigyelni ezeknek a növényeknek a szaporodására!
Az átültetés utáni és azt követő évben is öntözze rendszeresen a fát, különben nem fog begyökeresedni. Javaslom, hogy a lombkorona alatti földet takarja be levágott fűnyesedékkel vagy faforgáccsal, a talaj árnyékolásával is segíti a gyökeresedést. A fatörzsön megjelent repedés a fokozott anyagcsere(bőséges öntözés) miatt lépett fel, de erre szükség van. A fa meg fog maradni. 2009.08.04.
Sajnos fénykép nélkül nehéz megállapítani, hogy pontosan mi lehet a baja. Ha gombás fertőzés okozta a tünetet, akkor a gombaölőszeres permetezést néhányszor meg kell ismételni, mert az egyszeri permetezés ritkán vezet eredményre. Jól szellőző, alacsonyabb páratartalmú tartási helyen is könnyen lehet a yuccaféléket nevelni, adott esetben a szabadban, a napon. Ez is gátolja a gombás fertőzések elterjedését. Amennyiben a növény eddig nem a szabadban volt, akkor a kihelyezést fokozatosan kell végezni, és jó pár napig csak árnyékban tartani, mert a nap könnyen megégetheti a leveleit.
A cserép alján, a föld alatt legyen kavicsból vízáteresztő réteg, amelyen a felesleges víz elfolyik. Az ananász szereti a nedves, párás környezetet, de nem a pangó vizet. A vizet a levélrózsa tölcsérébe kell juttatni. Nyáron tápoldatozást igényel. Télen a fűtőtest közelében fejlődik a legszebben.
Az eprek az indákon képződő kis epernövényekkel szaporodnak: ha szártövük a talajjal érintkezik és a talaj nedves, akkor néhány hét alatt gyökérzetet fejlesztenek. Ekkor leválaszthatók és elültethetők, tehát szaporításra alkalmasak. Ha szaporítani akarja az új növényeket, akkor hagyja meg őket. Amennyiben ezekre nincs szüksége, akkor az indákat minél előbb távolítsa el folyamatosan, ahogy képződnek, így a kifejlett tövekre fordítja a növény az energiáit. A csüngő (folyton termő) fajtáknál ezzel az eljárással a következő virágzatok kialakulását segíti. 2009.08.4.
Sajnos nagyon valószínű, hogy ez a Livistona elpusztult. A levelek elszáradhatnak a túlöntözés következtében a gyökérsérülés miatt is, de a kép alapján azt gondolom, hogy nem kapott elég vizet. A Livistonák elsősorban Kína és Ausztrália trópusi és szubtrópusi területein élnek, és elég vízigényes növények, kedvelik a magas páratartalmat. A túlöntözésük könnyen elkerülhető, ha jó vízelvezető talajban neveljük őket, és az öntözés után nem áll víz a cserépalátétben. Ki kell szedni a cserépből és megnézni, hogy a gyökerek még élnek-e. Ha igen, akkor még lehet rá némi esély, hogy újra kihajt... különben pedig új növényt kell beszerezni, talán egy könnyebben nevelhető pálmafélét. Édenkertész