2441. Ismerjük meg a sodrómolyokat! - 1. rész
A Choristoneura rosaceana és a Pandemis limitata sodrómolyok többek között gyümölcsfákon, rózsabokrokon, fűzfákon, vadcseresznye fákon, galagonyabokrokon, somfákon, és nyárfákon élősködnek.
A Choristoneura rosaceana és a Pandemis limitata sodrómolyok többek között gyümölcsfákon, rózsabokrokon, fűzfákon, vadcseresznye fákon, galagonyabokrokon, somfákon, és nyárfákon élősködnek.
A nyári lárvák megelőzésése érdekében fontos, hogy a fákat már tavasszal bepermetezzük. Ha elmulasztjuk a tavaszi rovarirtást, nyáron több alkalommal is szükség lesz ennek bepótolására (úgy júliusban, mint augusztusban, de valószínűleg szeptemberben is), hogy megvédjük a későn érő gyümölcsöket.
A barackmoly többnyire az őszibarack, a sárgabarack, a nektarin, és a szilvafákon élősködik. Tavasszal a barackmoly lárvák befúrják magukat a friss hajtásokba és rügyekbe, azok hervadását és pusztulását okozva ezáltal.
A barackfa moly a cseresznye, a vadcseresznye, az őszibarack, a sárgabarack, a nektarin, és a szilvafán élősködik. A barackfa molylárvák a földről vagy a föld alól hatolnak a fák kérge alá, nedvet és forgács nyomokat hagyva a fa törzsén a föld felszíne felett.
Az erdei turbolya az ernyősök családjába tartozik. Ez a gyomnövény 30-120 cm hosszú, de elérheti akár a 180 cm-es magasságot is. Nézzük meg, hogy miért kell odafigyelni ezeknek a növényeknek a szaporodására!
Télen a gyomirtók használata azért eredménytelen, mert a növények nedvkeringése annyira lelassul, hogy a vegyszerek nem érik el hatásukat. Az ecetfa egyébként is olyan életerős növény, hogy egy "sima" gyomirtó nem lesz 100%-ig hatásos ellene. Sajnos látványos megoldás csak a gyökerek, gyökérsarjak tökéletes eltávolítása után várható.
A sárgás színű golyók lassan lebomló műtrágyák, melyeket a palánták földjéhez kevernek, hogy tápanyaggal dúsítsák azt. A golyócskákból a talajban lévő víz oldja ki a tápanyagot. Kiürülés után a golyók még több hónapig ép állapotban fennmaradnak. A növények pusztulásához nincs közük. A képen látható növény gyökérzetének nagy része sötét színű, ezek a gyökérágak nem élnek, és kevés a világos színű, aktív gyökércsúcs. Ez az oka a növények elszáradásának.
Nem, az élettevékenység még időlegesen se szűnik meg, csupán nagyon lelassul a rövid nappalok és a hideg következtében. A fák és bokrok most is lélegeznek, vagyis oxigént vesznek fel és széndioxidot adnak át a környezetüknek. A növények egyes részeinek lélegzése is különböző intenzitású: a rügyek légcseréje a leggyorsabb, ezért őket kell védeni legjobban az olykor előforduló ólmos eső jégbevonatától. Ez alatt ugyanis a rügyek nem jutnak oxigénhez, megfulladnak és kipállanak, tavasszal nem hajtanak ki.
A golgotavirág Amerika meleg, trópusi területeiről származik, hazánkban így télire fagytól védett helyet kell biztosítanunk számára, míg nyáron félárnyékos helyen a szabadban is nevelhető. Télen, a fényhiány miatt legjobb,.ha hidegházban, hűvös helyen teleltetjük, és ritkán öntözzük. Remélhetőleg csak a téli pihenőre készül és ezért dobálja el a virágait és tavasszal újult erővel fejlődésnek fog indulni.
A savanyú, mély rétegű, szellős, jó vizellátottságú talajt kedveli, de a sok meszet nem tűri. Hatalmasra megnő, ezért igen nagy a helyigénye. Tavasszal vagy ősszel telepítse. A tavaszi ültetéshez célszerű még a fagyok beállta előtt megásni a gödröt, így a talaj szerkezete a tél folyamán kellően fellazul. Az ültetőgödör ideális mérete 80x80 cm. A gödör körül mintegy 5 négyzetméteres területen érdemes a talajt két ásónyomnyira fellazítani, hogy az oldalirányba fejlődő gyökerek is könnyen áthatolhassanak a talajon. Több facsemete ültetése esetén, két egyed között ajánlatos legalább 15-18 méteres távolságot hagyni. Metszeni nem kell, de termőkorban egy gyenge ritkítás azért szükséges.