2441. Ismerjük meg a sodrómolyokat! - 1. rész
A Choristoneura rosaceana és a Pandemis limitata sodrómolyok többek között gyümölcsfákon, rózsabokrokon, fűzfákon, vadcseresznye fákon, galagonyabokrokon, somfákon, és nyárfákon élősködnek.
A Choristoneura rosaceana és a Pandemis limitata sodrómolyok többek között gyümölcsfákon, rózsabokrokon, fűzfákon, vadcseresznye fákon, galagonyabokrokon, somfákon, és nyárfákon élősködnek.
A nyári lárvák megelőzésése érdekében fontos, hogy a fákat már tavasszal bepermetezzük. Ha elmulasztjuk a tavaszi rovarirtást, nyáron több alkalommal is szükség lesz ennek bepótolására (úgy júliusban, mint augusztusban, de valószínűleg szeptemberben is), hogy megvédjük a későn érő gyümölcsöket.
A barackmoly többnyire az őszibarack, a sárgabarack, a nektarin, és a szilvafákon élősködik. Tavasszal a barackmoly lárvák befúrják magukat a friss hajtásokba és rügyekbe, azok hervadását és pusztulását okozva ezáltal.
A barackfa moly a cseresznye, a vadcseresznye, az őszibarack, a sárgabarack, a nektarin, és a szilvafán élősködik. A barackfa molylárvák a földről vagy a föld alól hatolnak a fák kérge alá, nedvet és forgács nyomokat hagyva a fa törzsén a föld felszíne felett.
Az erdei turbolya az ernyősök családjába tartozik. Ez a gyomnövény 30-120 cm hosszú, de elérheti akár a 180 cm-es magasságot is. Nézzük meg, hogy miért kell odafigyelni ezeknek a növényeknek a szaporodására!
Kiültethető, nyáron a murvafürt a legnagyobb forróságot is jól bírja. Ezért helyezzük napos és világos helyre, ha szobában tartjuk, akkor legyen az ablakhoz minél közelebb. A mellékelt cikkben bővebben olvashat a virágról.
Valószínűleg a szúnak is nevezett kopogóbogár (legelterjedtebb fajtái a dacos kopogóbogár - Dendrobium pertinax - és a kis kopogóbogár - Anobium punctatum) ütött tanyát a bútorban. Mind a cincéreknek, mind a kopogóbogaraknak elsősorban a lárvái pusztítják a faanyagot, de a kifejlett bogár is jó telepet talál bennük. A cincérek lárváinak kártevésére a viszonylag nagy átmérőjű, rendszerint ferde nyílású lyukak utalnak. A kopogóbogarak - és lárvái - járatai 1-2 milliméteresek, alattuk por alakban összegyűlő forgács mutatja, hogy élő állat tevékenykedik a fában. Régebbi fertőzés esetén a járatok olyan sűrűk lehetnek, hogy a fa lisztessé válik, porhanyós lesz, ezzel teherbíró képessége lecsökken. Többféle vegyszer is beszerezhető erre a célra, amivel le kell kezelni a bútort.
Lótetű lehet. A melegágyak és a zöldségnövények károsítója, de a különféle szántóföldi növényeket sem kíméli. Legnagyobb veszélyt a csíranövényekre és a palántákra jelent. A kifejlett lótücsök talajlakó rovarlárvákkal, csigákkal és egyéb puhatestű szervezetekkel is táplálkozik. Ilyenkor hasznos. Ez a haszna azonban károsításához képest elenyésző. A kifejlett lótücsök 4-6 cm hosszú, teste hengeres, színe barna. A tojása ovális, 2 mm hosszú, okkersárga színű, a talajban, tyúktojás nagyságú fészekben találhatók csoportosan. A lárva eleinte apró, hangyaszerű, szürkésfehér, világossárga, majd barna színű. A kifejlett rovar és a lárva a hidegebb hónapokat kivéve egész évben egyaránt károsíthat. A melegágyakban és a szabadföldön a talajt járataival összevissza furkálja. A palántákat kitúrja, a gyökeret vagy a növény föld alatti szárát átrágja. A növény elfonnyad, megbarnul, és a talajból könnyen kihúzható. Szárazság idején a vastagabb húsos karógyökeret is megrágja. A talaj felszínén futó keskeny kanyargós járata szövevényes, és kb. 1 cm átmérőjű. Cinkfoszfidos csalétekkel csak meleg, nedves talajon, az esti órákban tanácsos a védekezés.
Magasabb fajtának a magját vetette el? Mert a magasabb fajtákat 75 cm-es távolságra kell ültetni egymástól, ezért célszerű az egyiket kivenni, hogy szépen fejlődhessen és gyönyörű lehessen. Az alacsonyabb fajtáknak 30-40 cm távolság kell egymástól. Ha nagyon szorosan vannak, célszerű kiszedni egyet-egyet.
A barátcserje augusztustól októberig virágzik. Ha kap elég nedvességet, és fényt, virágoznia kell. Fog is az idén!