2441. Ismerjük meg a sodrómolyokat! - 1. rész
A Choristoneura rosaceana és a Pandemis limitata sodrómolyok többek között gyümölcsfákon, rózsabokrokon, fűzfákon, vadcseresznye fákon, galagonyabokrokon, somfákon, és nyárfákon élősködnek.
A Choristoneura rosaceana és a Pandemis limitata sodrómolyok többek között gyümölcsfákon, rózsabokrokon, fűzfákon, vadcseresznye fákon, galagonyabokrokon, somfákon, és nyárfákon élősködnek.
A nyári lárvák megelőzésése érdekében fontos, hogy a fákat már tavasszal bepermetezzük. Ha elmulasztjuk a tavaszi rovarirtást, nyáron több alkalommal is szükség lesz ennek bepótolására (úgy júliusban, mint augusztusban, de valószínűleg szeptemberben is), hogy megvédjük a későn érő gyümölcsöket.
A barackmoly többnyire az őszibarack, a sárgabarack, a nektarin, és a szilvafákon élősködik. Tavasszal a barackmoly lárvák befúrják magukat a friss hajtásokba és rügyekbe, azok hervadását és pusztulását okozva ezáltal.
A barackfa moly a cseresznye, a vadcseresznye, az őszibarack, a sárgabarack, a nektarin, és a szilvafán élősködik. A barackfa molylárvák a földről vagy a föld alól hatolnak a fák kérge alá, nedvet és forgács nyomokat hagyva a fa törzsén a föld felszíne felett.
Az erdei turbolya az ernyősök családjába tartozik. Ez a gyomnövény 30-120 cm hosszú, de elérheti akár a 180 cm-es magasságot is. Nézzük meg, hogy miért kell odafigyelni ezeknek a növényeknek a szaporodására!
3 az 1-ben könyvet nem igazán tudok Önnek ajánlani. A Cser Kiadó témakörönként megjelentetett jól használható könyveket, ezeket tudnám javasolni. <p>Lombos fák, cserjék címmel pedig a Botanika kiadó jelentetett meg 4. kiadásban az új fajták leírásával bővített könyvet.
A tulipánok és sok más hagymás növénynél fontos, hogy 2-3 évente elvirágzás után vegyük fel hagymáikat a földből, szárítsuk ki, és hűvös helyen ´nyaraltassuk´, majd ősszel ültessük el őket. A következő évben ismét teljes pompával fognak virítani.
A borókaféléket a magvetésen kívül őszi hidegágyi vagy téli üvegházi duványozással lehet szaporítani. Tavasszal is lehetséges a szaporítás: áprilisban-májusban a friss hajtásról szedett dugvány még ugyanabban az évben meggyökeresedhet. A rosszul szaporodó fajtákat üvegházakban oltják.
A közönséges dió meleg- és fényigényes. Mélyrétegű, tápdús nem túl nedves talajt kedvel. Az átültetést és a metszést rosszúl tűri. Amennyiben több környezeti elvárásában is hiányt szenved, könnyen előfordul, hogy nem fejlődik rendesen.
Valószínű a diófáját a dió gnomóniás betegsége támadta meg, amely 3-4 mm-es barna szegélyű foltok megjelenésével kezdődik, amelyek később felfedezhetők lesznek a hajtásokon majd a gyümölcs húsán(zöld külső burkán) is.<p> A fertőzési források a lehullott levelek, ezért is érdemes ezt ősszel elégetni. Ha ez elmarad, az eredményes védekezéhez a lombot fertőtleníteni kell, lombhullás után DNOC, benomil vagy tiofanát-metil hatóanyag-tartalmú szerekkel kell permetezni.