2476. Milyen kártevő a Campylomma?
A Campylomma rovarok főként alma, körte és rózsafákon élősködnek, illetve fanyarkán, burgonyán és kukoricán. Tudjunk meg még többet erről a kártevőről, hogy hatásosan védekezhessünk ellenük!
A Campylomma rovarok főként alma, körte és rózsafákon élősködnek, illetve fanyarkán, burgonyán és kukoricán. Tudjunk meg még többet erről a kártevőről, hogy hatásosan védekezhessünk ellenük!
Hihetetlen, hogy ezek a növények valóban léteznek! Sok növény, virág vesz bennünket körül, viszont nem mindegyikről lehet elmondani, hogy különlegesek lennének! Nézzünk hát meg néhány elképesztő növényt!
Ebben a részben néhány olyan érdekes növényről lesz szó, amelyek nem épp a vegetáriánusi hajlamaikról híresek. Lássuk, hogy ezek a növények hogyan képesek csapdába ejteni az olyan mozgó állatokat, mint az egerek vagy a madarak!
Az előző részben egy pár húsevő növénynek a táplálkozási szokásába kaptunk bepillantást, ebben a részben többek között a burgonyáról és a raffléziáról is szó esik. Nézzük, hogy miért annyira különlegesek ezek a növények!
Most megismerkedhetünk a legokosabbnak és legintelligensebbnek tartott állatokkal. Intelligenciájuk alapján nehéz őket sorrendbe tenni, így mindenki eldöntheti, hogy számára melyik a legokosabb állat. Nézzük hát, hogy melyek ezek az állatok!
A meszes talajt nehezebb talajjavítással orvosolni, mint a savanyút. Mindenképpen szükséges egy előzetes talajvizsgálat, ez alapján állapítható meg a talaj pH-ja, illetve a talajjavítás szükségessége. A pH tartalom csökkenthető savanyú kémhatású tőzeg talajba dolgozásával. A tőzeg emellett a talaj szerkezetét is javítja. <p>Kifejezetten meszes talajt kívánnak a rózsák, a levendula, a mandula, a füge. A veteményeskert növényei közül a bab és a cukkini.
Olavasónk jól tudja, a réztartalmú szereket leggyakrabban rügypattanás előtt alkalmazzák ún. lemosó permetezésként. Használata azonban később sem tiltott, de be kell tartani az előírt élelmezés-egészségügyi várakozási időket. <p>A monília ellen a vegetáció későbbi szakaszában célszerű mélyhatású vagy felszívódó szereket alkalmazni. Ilyen a Rovral 50 WP, a Sumilex 50 WP vagy a Topsin M 70 WP.
A szerves hulladék alkalmas komposztálásra. A fahamut és a szénport belekeverheti a komposztba, lehetőleg minél több növényi résszel. <p>Amire viszont figyelni kell, hogy beteg, gombával fertőzött növényi részek, tarackos gyökerű és magvas gyomnövények, citrusfélék héja (ezeket tartósító-, érlelõszerekkel kezelik), dió, platán levele (nehezen bomlanak el) a komposztba ne kerüljenek...További hasznos ötleteket olvashat a komposztkészítésről cikkeinkben.
A szelídgesztenyéről általában azért szólok kevesebbet, mert ez a gyönyörű, formás koronát fejlesztő fa, amely gyakran 300 évig is elél, csak néhány, szelíd klímájú és savanyú talajú termőtájon (Nyugat-Dunántúl, Duna-kanyar) és szórvány területeken érzi jól magát. A június végén - július elején nyíló virágai egyivarúak, a nővirágokat a hím barkákban érő virágpor a szél útján termékenyíti meg. A nővirágok többnyire önmeddőek, tehát a fa saját virágporával nem termékenyülnek meg. Ezért levélírónk fáján is csak néhány szem gesztenye termett, de a többi a tüskés burokban csenevész maradt. <p>Levélírónknak azt tanácsolom, hogy semmi esetre se vágja ki a gyönyörű fáját, aki pedig szelídgesztenyefát kíván a házikertjébe telepíteni, annak azt ajánlom, hogy biztosan termékenyülő oltvány- csemetét ültessen, amely már a 4- 6. évben termőre fordul.
A leander virágainak megfelelő fejlődését alapvetően a növény általános tartási körülményei és tápanyagigényének kielégítése befolyásolják. Fényigényes növény. Nyáron napos meleg helyen kell tartani pl. déli, világos fekvésű fal előtt. Bőségesen kell öntözni és hetenként tápoldatozni (a foszforalapú tápoldatozás előnyösen hat a virágzásra). Télen világos, levegős helyen kell tartani. Ha visszametsszük a növényt, akkor gazdagabb lesz a virágzása, bár így annak kezdete későbbre tolódik.