2476. Milyen kártevő a Campylomma?
A Campylomma rovarok főként alma, körte és rózsafákon élősködnek, illetve fanyarkán, burgonyán és kukoricán. Tudjunk meg még többet erről a kártevőről, hogy hatásosan védekezhessünk ellenük!
A Campylomma rovarok főként alma, körte és rózsafákon élősködnek, illetve fanyarkán, burgonyán és kukoricán. Tudjunk meg még többet erről a kártevőről, hogy hatásosan védekezhessünk ellenük!
Hihetetlen, hogy ezek a növények valóban léteznek! Sok növény, virág vesz bennünket körül, viszont nem mindegyikről lehet elmondani, hogy különlegesek lennének! Nézzünk hát meg néhány elképesztő növényt!
Ebben a részben néhány olyan érdekes növényről lesz szó, amelyek nem épp a vegetáriánusi hajlamaikról híresek. Lássuk, hogy ezek a növények hogyan képesek csapdába ejteni az olyan mozgó állatokat, mint az egerek vagy a madarak!
Az előző részben egy pár húsevő növénynek a táplálkozási szokásába kaptunk bepillantást, ebben a részben többek között a burgonyáról és a raffléziáról is szó esik. Nézzük, hogy miért annyira különlegesek ezek a növények!
Most megismerkedhetünk a legokosabbnak és legintelligensebbnek tartott állatokkal. Intelligenciájuk alapján nehéz őket sorrendbe tenni, így mindenki eldöntheti, hogy számára melyik a legokosabb állat. Nézzük hát, hogy melyek ezek az állatok!
Télen a gyomirtók használata azért eredménytelen, mert a növények nedvkeringése annyira lelassul, hogy a vegyszerek nem érik el hatásukat. Az ecetfa egyébként is olyan életerős növény, hogy egy "sima" gyomirtó nem lesz 100%-ig hatásos ellene. Sajnos látványos megoldás csak a gyökerek, gyökérsarjak tökéletes eltávolítása után várható.
A sárgás színű golyók lassan lebomló műtrágyák, melyeket a palánták földjéhez kevernek, hogy tápanyaggal dúsítsák azt. A golyócskákból a talajban lévő víz oldja ki a tápanyagot. Kiürülés után a golyók még több hónapig ép állapotban fennmaradnak. A növények pusztulásához nincs közük. A képen látható növény gyökérzetének nagy része sötét színű, ezek a gyökérágak nem élnek, és kevés a világos színű, aktív gyökércsúcs. Ez az oka a növények elszáradásának.
Nem, az élettevékenység még időlegesen se szűnik meg, csupán nagyon lelassul a rövid nappalok és a hideg következtében. A fák és bokrok most is lélegeznek, vagyis oxigént vesznek fel és széndioxidot adnak át a környezetüknek. A növények egyes részeinek lélegzése is különböző intenzitású: a rügyek légcseréje a leggyorsabb, ezért őket kell védeni legjobban az olykor előforduló ólmos eső jégbevonatától. Ez alatt ugyanis a rügyek nem jutnak oxigénhez, megfulladnak és kipállanak, tavasszal nem hajtanak ki.
A golgotavirág Amerika meleg, trópusi területeiről származik, hazánkban így télire fagytól védett helyet kell biztosítanunk számára, míg nyáron félárnyékos helyen a szabadban is nevelhető. Télen, a fényhiány miatt legjobb,.ha hidegházban, hűvös helyen teleltetjük, és ritkán öntözzük. Remélhetőleg csak a téli pihenőre készül és ezért dobálja el a virágait és tavasszal újult erővel fejlődésnek fog indulni.
A savanyú, mély rétegű, szellős, jó vizellátottságú talajt kedveli, de a sok meszet nem tűri. Hatalmasra megnő, ezért igen nagy a helyigénye. Tavasszal vagy ősszel telepítse. A tavaszi ültetéshez célszerű még a fagyok beállta előtt megásni a gödröt, így a talaj szerkezete a tél folyamán kellően fellazul. Az ültetőgödör ideális mérete 80x80 cm. A gödör körül mintegy 5 négyzetméteres területen érdemes a talajt két ásónyomnyira fellazítani, hogy az oldalirányba fejlődő gyökerek is könnyen áthatolhassanak a talajon. Több facsemete ültetése esetén, két egyed között ajánlatos legalább 15-18 méteres távolságot hagyni. Metszeni nem kell, de termőkorban egy gyenge ritkítás azért szükséges.