2896. Az avarégetés egészséges alternatívái
Amikor felmerülnek a lehullott őszi falevelekkel kapcsolatos problémák, számos egészséges alternatívát találhatunk az avarégetés helyett.
Amikor felmerülnek a lehullott őszi falevelekkel kapcsolatos problémák, számos egészséges alternatívát találhatunk az avarégetés helyett.
Manapság több lehetőség is van arra, hogy „zöldek”, vagyis környezetvédők legyünk. Tudtuk azt, hogy napi szépségápolási rutinunkkal is védhetjük a környezetünket?
Fogaink és szánk ápolásához, tisztán tartásához ajánlott fogkrémet és szájvizet használni. Ezáltal csökkenthetjük a negatív hatásokat az egészségünkre és következésképpen a környezetre nézve is.
Meglepő, hogy éppen az a termék károsíthatja nagymértékben a környezetet, a vízrendszert, sőt a bőrünket is, melyet a saját testünk tisztántartására használunk.
Amikor a szépségről van szó, sokan csak a nagyobb, látványosabb dolgok miatt aggódnak, elfeledve az apróbb részleteket. Habár a körmök nem a legfeltűnőbb részei testünknek, ha gondozatlanok, rossz benyomást keltenek.
A Babérsom a mínusz 10 C fokot már csak rövid ideig viseli el. A földlabdája azonban védelmet igényel. A kisméretű edényeket a peremig a földbe süllyeszthetjük, majd a növény tövét 5-8 centiméter magasan kupacoljuk fel mulccsal (lombbal, kéreggel, komposzttal). A nagyobb dézsákat több réteg légpárnás fóliával, vagy hullámpapírral burkoljuk. Szigetelőanyagnak használhatunk kukoricaszárat és szalmát is. A növények tövét ebben az esetben is mulccsal fedjük. Fagymentes napokon feltétlenül öntözzük, mert lombja napos időben erőteljesen párologtat, és pótolni kell a nedvességet.
A magról kelt növények csak 10—12 éves korukban teremnek. A kiültetett csemeték 10-18 hónap múlva virágoznak; a spontán virágképződés rendszertelen. A termések virágzás után mintegy 4 hónap múlva érnek meg. Régebben a termés kialakulása idején a „terméskorona", a rozetta csúcsi részét (szívét) kimetszették, hogy erős növekedését meggátolják, így a termések nagyobbra fejlődtek. A mesterséges virágzásserkentést üvegházban végezzük, abban az esetben, ha a növények már elérték a termőkort (20—30 nagy levél), és nem virágoznak. Az acetilén- és propilénkezelések mellett az indol-ecetsav és alfa-naftil-ecetsav 5—10 ezrelékes oldatával serkenhető a virágzás. Növényenként 25—50 ml oldatot juttatunk a levélrozettába. A tél végi kezelés hatására megjelenő virágzatokból a természetes körülményekhez viszonyítva hosszabb idő után (5—7 hónap) fejlődnek csak termések. Itthon nem nő fává, csak a természetes környezetében, ahol 1500 m magasságig is nőhet.
Üdvözlöm! A kínai legyezőpálma (Livistona chinensis) szaporítását csak magvetéssel tudom, hogy szaporítják! Az oka az, hogy nagyon könnyen csírázik és gyorsan nő. A magja, kb 1 cm-es, ezt áztatni kell pár napig, majd elültetni egy cserépbe, 2-3 cm földdel takarva. Szobahőmérsékleten 3 hónap alatt csírázik ki. Nagy fényigénye van és soha nem száradhat ki a növény, mert nagyon megsínyli! Ha esetleg sikerül sarjat leválasztani, akkor tegye vízbe, amíg láthatóvá válik pár gyökér, ami már biztosítja a növény életben maradását! Én a magvetést javaslom saját gyűjtésssel, vagy vásárolt maggal!
Laskagombának tűnik. Valahogy oda kerülhetett a gombacsíra. De fogyasztásra nem ajánlott.
A fás dugványok ősztől tavaszig gyakorlatilag bármikor megvághatóak, mert a megfelelő gyökeresedést nem a dugványvágás időpontja, hanem a vesszők szedésének időpontja határozza meg. Ha a megvágott dugványokat nem dugványozzuk azonnal, akkor tárolnunk kell őket. Legegyszerűbb a veremhez folyamodni, a dugványokat fűrészporral, homokkal takarni. A dugványozáshoz laza szerkezetű, könnyen felmelegedő talaj a legalkalmasabb. A dugványokat függőleges helyzetben tűzdeljük el. A dugványozáshoz szükséges rést ásóval nyitjuk. A dugványt úgy helyezzük a földbe, hogy a legfelső rügy a talaj felszíne felett legyen. A dugványokat földdel, homokkal takarjuk be. A dugványozás legmegfelelőbb ideje: tél vége és a nyári hónapok, mert a fiatal növénynek van ideje megerősödni télig.