3176. Melyik gyümölcsfát, bokrot, szőlőt mikor érdemes metszeni? Mutatjuk
Bár még tart a tél, nem árt felkészülni növényeink metszésére. Nem mindegy, hogy melyik gyümölcsfát, bokrot, mikor metsszük.
Bár még tart a tél, nem árt felkészülni növényeink metszésére. Nem mindegy, hogy melyik gyümölcsfát, bokrot, mikor metsszük.
A kerti törpék története távolabbi időkre nyúlik vissza, mint azt gondolnánk. Az 1800-as években jelentek meg, és teljesen máshogy néztek ki, mint a mai műanyagból vagy gipszből készült kerti törpék.
A talaj minőségének javítása rendkívül fontos, minden évben el kell végezni ezt a műveletet, mivel minden a a növényzet kimeríti a föld tápanyagát. Bemutatunk néhány tanácsot arra, hogy miként gazdagíthatjuk és tehetjük termékenyebbé a talajt.
A világ legismertebb virága a rózsa (Rösa), hosszú és izgalmas múltra tekint vissza. Oldalakat venne igénybe a teljes történeti áttekintés, ezért csak a legfontosabb és a legérdekesebb mozzanatokat foglaljuk össze.
Ha nagyon hideg időt mond az előrejelzés, jobb ha időben megvédjük korán virágzó és gyenge növényeinket, ezért takarjuk be őket valamilyen ruhaanyaggal. Amint az idő újra felmelegszik, vegyük le róluk a védőréteget.
Kiültethető, nyáron a murvafürt a legnagyobb forróságot is jól bírja. Ezért helyezzük napos és világos helyre, ha szobában tartjuk, akkor legyen az ablakhoz minél közelebb. A mellékelt cikkben bővebben olvashat a virágról.
Valószínűleg a szúnak is nevezett kopogóbogár (legelterjedtebb fajtái a dacos kopogóbogár - Dendrobium pertinax - és a kis kopogóbogár - Anobium punctatum) ütött tanyát a bútorban. Mind a cincéreknek, mind a kopogóbogaraknak elsősorban a lárvái pusztítják a faanyagot, de a kifejlett bogár is jó telepet talál bennük. A cincérek lárváinak kártevésére a viszonylag nagy átmérőjű, rendszerint ferde nyílású lyukak utalnak. A kopogóbogarak - és lárvái - járatai 1-2 milliméteresek, alattuk por alakban összegyűlő forgács mutatja, hogy élő állat tevékenykedik a fában. Régebbi fertőzés esetén a járatok olyan sűrűk lehetnek, hogy a fa lisztessé válik, porhanyós lesz, ezzel teherbíró képessége lecsökken. Többféle vegyszer is beszerezhető erre a célra, amivel le kell kezelni a bútort.
Lótetű lehet. A melegágyak és a zöldségnövények károsítója, de a különféle szántóföldi növényeket sem kíméli. Legnagyobb veszélyt a csíranövényekre és a palántákra jelent. A kifejlett lótücsök talajlakó rovarlárvákkal, csigákkal és egyéb puhatestű szervezetekkel is táplálkozik. Ilyenkor hasznos. Ez a haszna azonban károsításához képest elenyésző. A kifejlett lótücsök 4-6 cm hosszú, teste hengeres, színe barna. A tojása ovális, 2 mm hosszú, okkersárga színű, a talajban, tyúktojás nagyságú fészekben találhatók csoportosan. A lárva eleinte apró, hangyaszerű, szürkésfehér, világossárga, majd barna színű. A kifejlett rovar és a lárva a hidegebb hónapokat kivéve egész évben egyaránt károsíthat. A melegágyakban és a szabadföldön a talajt járataival összevissza furkálja. A palántákat kitúrja, a gyökeret vagy a növény föld alatti szárát átrágja. A növény elfonnyad, megbarnul, és a talajból könnyen kihúzható. Szárazság idején a vastagabb húsos karógyökeret is megrágja. A talaj felszínén futó keskeny kanyargós járata szövevényes, és kb. 1 cm átmérőjű. Cinkfoszfidos csalétekkel csak meleg, nedves talajon, az esti órákban tanácsos a védekezés.
Magasabb fajtának a magját vetette el? Mert a magasabb fajtákat 75 cm-es távolságra kell ültetni egymástól, ezért célszerű az egyiket kivenni, hogy szépen fejlődhessen és gyönyörű lehessen. Az alacsonyabb fajtáknak 30-40 cm távolság kell egymástól. Ha nagyon szorosan vannak, célszerű kiszedni egyet-egyet.
A barátcserje augusztustól októberig virágzik. Ha kap elég nedvességet, és fényt, virágoznia kell. Fog is az idén!