3191. Szokatlan egzotikus zöldségek - 2. rész
Ebben a második részünkben folytatjuk a szokatlan és különleges zöldségek sorát. Cikkünkben szót ejtünk a tomatillóról, a kínai hosszú babról, az Oca és édesburgonyákról és a cukorgyökérről.
Ebben a második részünkben folytatjuk a szokatlan és különleges zöldségek sorát. Cikkünkben szót ejtünk a tomatillóról, a kínai hosszú babról, az Oca és édesburgonyákról és a cukorgyökérről.
Gyakran azok a legnépszerűbb virághagymák, amelyek nem igényelnek különösebb gondozást, mégis ellenállóak és szokatlan alakú virágaikkal, érdekes levélzetükkel a tavaszi kert díszére válnak. A legtöbb virághagyma fagytűrő, így nem károsítják őket a tavasz eleji fagyok.
A következőkben egy kerttervező tanácsait mutatjuk be, hogy miként hozhatunk létre tetszetős és hangulatos kerteket. Lássuk hát, hogy mi a titka egy különleges és egyedi kert megalkotásának!
A folytatásban a növények egymáshoz viszonyított távolságáról ejtek szót, továbbá arról próbálom majd meggyőzni az olvasókat, hogy ültessenek fákat vagy cserjéket kertjükbe.
Befejező részünkben többek között szeretném kiemelni, hogy a kertek tervezésekor nem szabad elrugaszkodni a valóságtól. Legyünk mindig tisztában az országunk törvényeivel, és igyekezzünk mindig megtartani a jó szomszédi kapcsolatot!
A diónak rozsdás betegsége nincs, viszont egy gomba és egy baktérium is okozhat levélfoltosságot, ami a levelek kilyukadásához vezethet. Ősszel érdemes összegyűjteni és elégetni a lehullott leveleket, ha ez nem lehetséges fertőtleníteni kell a leveleket, ill. hajtásnövekedés kezdetétől cineb, mankoceb hatóanyagú szerrel lehet permetezni diófánkat.
Üvegházi termesztés során előfordulhat, hogy hőkár éri a paprikát, ez okozhat barnás elszíneződést a bogyón. A hőkár gyakori szellőztetéssel megoldható. Túlzott permetszeradag vagy nappali nagy melegben alkalmazott permetezés is okozhat égésfoltokat.
Magyarországon számos fűz fajjal találkozhatunk a természetes vegetációban és mégtöbb nemesített fajtával a faiskolákban. <p>Ezek közül természetesen csüngő habitusú a szomorúfűz (Salix alba ´Tristis´) míg ennek alapváltozata a fehér fűz (Salix alba) a folyópartjainkon megtalálható fűzerdők alapfaja, amire nem jellmező a ´szomorúság´. Kisebb termetű fa a kecskefűz (Salix caprea), vagy a spirálfűz (Salix matsudana ´Tortuosa´), melynek göcsörtös vesszői a virágkötészetben használatosak. Bokros növekedésű a cinegefűz (Salix rosmarinifolia) vagy bíborfűz (Salix purpurea), melynek vesszőit kosárfonásra használják. <p> Divatos változatok manapság, az 1-1,5 m magas törzsre oltott fűzek, melyek csüngő ágaival nagyon mutatós szoliter növény. A kép alapján sajnos nem lehetséges az ön példányának pontos fajtáját megállapítani.
Az oltás vegetatív szaporítási mód, amelyet a kertészetben széles körben alkalmaznak. A kaktusz egy darabját egy könnyen növekedő másik kaktusznövényre, az alanyra oltjuk. Az alany serkenti a nemes növekedését és ellátja azt tápanyagokkal - mint ahogy az a saját hajtáscsúcsával tenné. A képen látható kaktusz(ok) is ilyen technikával ´készülhettek´.
A szobai vagy fehér kála sarjhagymákról szaporítható házilag. Ősszel, átültetéskor késsel vágjuk le a sarjakat, és tegyük kisebb cserepekbe. Az így szaporított növények a fehér kála esetében kb. másfél év múlva, míg a színes fajták csak 3 év múltán hoznak virágot. <p>A liliom tartósan egy helyben maradhat, minél kevésbé háborgatjuk, annál bokrosabbá válik és gazdagabban virágzik. Eltérően a többi hagymás növénytől csak ha csökken virágzóképessége, akkor ültessük át.