3191. Szokatlan egzotikus zöldségek - 2. rész
Ebben a második részünkben folytatjuk a szokatlan és különleges zöldségek sorát. Cikkünkben szót ejtünk a tomatillóról, a kínai hosszú babról, az Oca és édesburgonyákról és a cukorgyökérről.
Ebben a második részünkben folytatjuk a szokatlan és különleges zöldségek sorát. Cikkünkben szót ejtünk a tomatillóról, a kínai hosszú babról, az Oca és édesburgonyákról és a cukorgyökérről.
Gyakran azok a legnépszerűbb virághagymák, amelyek nem igényelnek különösebb gondozást, mégis ellenállóak és szokatlan alakú virágaikkal, érdekes levélzetükkel a tavaszi kert díszére válnak. A legtöbb virághagyma fagytűrő, így nem károsítják őket a tavasz eleji fagyok.
A következőkben egy kerttervező tanácsait mutatjuk be, hogy miként hozhatunk létre tetszetős és hangulatos kerteket. Lássuk hát, hogy mi a titka egy különleges és egyedi kert megalkotásának!
A folytatásban a növények egymáshoz viszonyított távolságáról ejtek szót, továbbá arról próbálom majd meggyőzni az olvasókat, hogy ültessenek fákat vagy cserjéket kertjükbe.
Befejező részünkben többek között szeretném kiemelni, hogy a kertek tervezésekor nem szabad elrugaszkodni a valóságtól. Legyünk mindig tisztában az országunk törvényeivel, és igyekezzünk mindig megtartani a jó szomszédi kapcsolatot!
Mivel a legtöbb pajzstetű több növényt is szívogat, leggyakrabban egy másik növénnyel hozzuk be lakásunkba e kártevőket. Mielőtt még nagyon elszaporodnának, tudunk ellenük hatásosan, mechanikai úton védekezni. Ronggyal vagy kefével mossuk le a pajzstetveket, próbáljuk meg az eldugott részekről is kipiszkálni őket. Heti többszöri mosdatással sikeres lehet a védekezés. A forgalomban lehet kapni olajos permetszereket, amelyekkel lefújva a növényt és a kártevőt, megfulladnak az állatok.
A hibiszkusz vagy mályvacserje (Hibiscus siriacus) világos helyen, esetleg teraszon folyamatosan hozza virágait. Ha nincs útban ilyenkor valóban nem érdemes megmetszeni, inkább elvirágzás után vagy a kora tavasz alkalmas erre. Áprilisban vagy augusztusban fejdugvánnyal szaporíthatjuk.
A fenyőrozsda az öttűs fenyőket támadja meg, amitől az ágak megvastagodnak, először az ágak majd akár az egész fa elpusztulhat. Egy másik betegség az erdeifenyő tűlevélhullásos betegségére jellemző, hogy a kórokozó által fertőzött tűleveleken, nagyítóval apró foltok láthatók(ilyen a rossz termőhely miatti levélhulláskor nem észlelhető). A lehullott tűleveleket júniusig el kell távolítani, mert innen indul a fertőzés, ha erre nincs lehetőség július-augusztusban gombaölőszeres védekezés válhat szükségessé.
Valószínű, hogy a szedrét botrítisz támadta meg, ellene helyes metszéssel és vegyszeresen is kell védekezni. Vegyszeres védelemre (háromszor kell végezni a virágzás kezdetétől) az iprodion, vinklozolin, procimidon hatóanyagú szerek használhatók.
A tuják hazánkban nem őshonos növények, s egyre nehezebben viselik a nagy évközi hőmérséklet és csapadékingadozást. Néhány gombás betegség is támadja, illetve molyok és pajzstetvek is élősködhetnek rajta. Azt, hogy egy magról nevelt tuja kevésbé bírná el éghajlatunkat és rövidebb életű, véleményem szerint nem reális.