3421. Mennyire bírja a muskátli a tűző napot?
Mindenkinek az álma a dúsan virágzó muskátli! Ehhez azonban figyelni kell arra, hogy a következő hibákat ne kövessük el!
Mindenkinek az álma a dúsan virágzó muskátli! Ehhez azonban figyelni kell arra, hogy a következő hibákat ne kövessük el!
Az egyedi kerttervezési ötletek egyre nagyobb fontosságot kapnak egy kert kialakításakor. Senki sem szeretné, hogy kertje ugyanúgy nézzen ki, mint a szomszédé. Lássunk néhány kerti világítási ötletet, amit bárminek lehet nevezni, csak nem szokványosnak!
Legyenek évelők vagy egynyáriak, a napraforgókat mindenki felismeri... vagy mégsem? Mihelyt közelebbről szeretnénk megismerni ezeket a virágokat, rá kell jönnünk, hogy nem minden napraforgó sárga; ráadásul az sem biztos, hogy minden napraforgó, ami annak látszik. Ismerkedjünk hát meg a rokonokkal is!
A kert termőtalaja a legfontosabb életeleme a növényeknek. Tisztában kell lennünk a talaj tulajdonságaival, mielőtt hozzákezdünk a fűszerkert kialakításához. A következőkben ismertetjük a leggyakoribb talajtípusokat:
Te is nevelhetsz magadnak napraforgót, nem nehéz. Szerezz két-három magot, és kora nyáron ültesd el egy vödör nagyságú cserépbe. Az udvaron tartsd, napos helyen, és rendszeresen öntözd. Hamarosan meglátod, hogy bájnak elő és nőnek mind nagyobbra a szépséges virgok - nem sokkal később pedig már a napraforgómagot is szedheted.
Mivel a legtöbb pajzstetű több növényt is szívogat, leggyakrabban egy másik növénnyel hozzuk be lakásunkba e kártevőket. Mielőtt még nagyon elszaporodnának, tudunk ellenük hatásosan, mechanikai úton védekezni. Ronggyal vagy kefével mossuk le a pajzstetveket, próbáljuk meg az eldugott részekről is kipiszkálni őket. Heti többszöri mosdatással sikeres lehet a védekezés. A forgalomban lehet kapni olajos permetszereket, amelyekkel lefújva a növényt és a kártevőt, megfulladnak az állatok.
A hibiszkusz vagy mályvacserje (Hibiscus siriacus) világos helyen, esetleg teraszon folyamatosan hozza virágait. Ha nincs útban ilyenkor valóban nem érdemes megmetszeni, inkább elvirágzás után vagy a kora tavasz alkalmas erre. Áprilisban vagy augusztusban fejdugvánnyal szaporíthatjuk.
A fenyőrozsda az öttűs fenyőket támadja meg, amitől az ágak megvastagodnak, először az ágak majd akár az egész fa elpusztulhat. Egy másik betegség az erdeifenyő tűlevélhullásos betegségére jellemző, hogy a kórokozó által fertőzött tűleveleken, nagyítóval apró foltok láthatók(ilyen a rossz termőhely miatti levélhulláskor nem észlelhető). A lehullott tűleveleket júniusig el kell távolítani, mert innen indul a fertőzés, ha erre nincs lehetőség július-augusztusban gombaölőszeres védekezés válhat szükségessé.
Valószínű, hogy a szedrét botrítisz támadta meg, ellene helyes metszéssel és vegyszeresen is kell védekezni. Vegyszeres védelemre (háromszor kell végezni a virágzás kezdetétől) az iprodion, vinklozolin, procimidon hatóanyagú szerek használhatók.
A tuják hazánkban nem őshonos növények, s egyre nehezebben viselik a nagy évközi hőmérséklet és csapadékingadozást. Néhány gombás betegség is támadja, illetve molyok és pajzstetvek is élősködhetnek rajta. Azt, hogy egy magról nevelt tuja kevésbé bírná el éghajlatunkat és rövidebb életű, véleményem szerint nem reális.