3436. Így hoz rengeteg virágot a leander! Ezt jó, ha tudod!
Sokan megszenvednek a leanderrel, és bárhogyan is próbálkoznak, növényük csak nem virágzik úgy, ahogy azt elvárnák tőle. A megoldás felől Bálint Károly kertépítőt kérdeztük!
Sokan megszenvednek a leanderrel, és bárhogyan is próbálkoznak, növényük csak nem virágzik úgy, ahogy azt elvárnák tőle. A megoldás felől Bálint Károly kertépítőt kérdeztük!
A falusi virágoskertek legfontosabb jellemzője a tarka virágágyás és a vegyes kultúra, azaz az öngyógyító kert.
Már megszokott, hogy szeptemberben mind a szakma, mind a látogatók a Hortusra készülnek, ám a megszokástól eltérően idén helyszínt vált és profi rendezvényközpontba a Syma csarnokba költözik.
A komposztálással csökkenthetjük a szemétdíjakat, kertünkbe csalogathatjuk a szebbnél szebb madarakat, de vajon a komposztálás társasházi méretekben is lehetséges? Lássuk a választ!
Sajnos a legtöbb szobanövényünk érzékeny a betegségekre és kórokozókra. A muskátli esetében négy betegséget kell megemlítenünk: vírusos levélfodrosodás, Xantomónászos betegség, botritiszes betegség és muskátlirozsda.
Az utóbbi évek felfedezettje a díszkáposzta, amelytől először magam is idegenkedtem, de mára megváltozott a véleményem róla, szerintem nagyon vicces növény és jól bírja a téli fagyokat is.
Az egyik legnépszerűbb és legkönnyebben termeszthető faj a sokvirágú jázmin, a következő két cikkből minden kiderül róla!
A viszvirágnak (Hoya sp.) valóban nagyon erős illata lehet, amit főleg éjszaka lehet érezni. A virág illata nem mérgező, kisgyerek is aludhat vele egy szobában, persze ez nem vonatkozik arra, hogy a szép virágok meg is ehetők, az okozhat mérgezési tüneteket.
A hibiszkuszt valószínű, hogy az üvegházi molytetű vagy köznapi nevén a liszteske támadta meg. Az állat kizárólag a levél fonákán található meg, ott szívogatja a növény nedveit. Erős fertőzés esetén molytetvek elleni (pl. piretrin hatóanyagú)készítménnyel lehet védekezni.<p>Egyéb megelőzési ötlet és gyógymód a liszteske ellen, a mellékelt cikkben olvasható.
Magyarország nagy részén a meszes talaj a jellemző, inkább csak Nyugat-Magyarországon fordul elő savanyú talaj, ami az áfonya termesztéséhez is szükséges. Ahhoz, hogy pontosabb leírást kapjunk, mindenképp talajvizsgálatot kell végezni, amelyet a megyei növényegészségügyi és talajvédelmi állomások végzik.