3481. Virágzó Zugló 2011 - Szatmár utca 63/b
A Virágzó Zugló 2011-es programja ez alkalommal a Rákospatak utca és Szatmár utca kereszteződését látogatta meg. A végeredmény most is egy megújult utcafront volt.
A Virágzó Zugló 2011-es programja ez alkalommal a Rákospatak utca és Szatmár utca kereszteződését látogatta meg. A végeredmény most is egy megújult utcafront volt.
A Virágzó Zugló 2011 Programját a Cházár András utca lakói is nagy örömmel fogadták, és szívesen vállalták a kerti munkálatok fáradalmait. Az utcafront itt is látványosan megújult!
A Szatyor Bevásárló Közösség egy olyan környezettudatos egyesülés, amelynek célja, hogy a helyi lakosok jó minőségű termékeket vásárolhassanak meg jutányos áron, mindezt úgy, hogy a termelőknek se legyen káruk belőle.
Augusztus 12-én a Virágzó Zugló 2011 programja a Bazsarózsa utca 100. szám alá látogatott el. A zuglói kertbarátok itt is nagyon örültek a zuglói önkormányzat programjának, aminek segítségével megszépíthették utcafrontjukat.
A barázdáshátú vincellérbogár (Otiorhynchus sulcatus) egyre nagyobb számban van jelen és okoz kárt elsősorban a dísznövényekben, úgymint: havasszépe, puszpáng, árvácska, rózsa, kankalin, madárbirs, kecskerágó, hamisciprus, borostyán, tiszafa, babérmeggy, a kultúrnövények közül pedig előszeretettel károsítja a szamócát és a szőlőt.
Mivel a legtöbb pajzstetű több növényt is szívogat, leggyakrabban egy másik növénnyel hozzuk be lakásunkba e kártevőket. Mielőtt még nagyon elszaporodnának, tudunk ellenük hatásosan, mechanikai úton védekezni. Ronggyal vagy kefével mossuk le a pajzstetveket, próbáljuk meg az eldugott részekről is kipiszkálni őket. Heti többszöri mosdatással sikeres lehet a védekezés. A forgalomban lehet kapni olajos permetszereket, amelyekkel lefújva a növényt és a kártevőt, megfulladnak az állatok.
A hibiszkusz vagy mályvacserje (Hibiscus siriacus) világos helyen, esetleg teraszon folyamatosan hozza virágait. Ha nincs útban ilyenkor valóban nem érdemes megmetszeni, inkább elvirágzás után vagy a kora tavasz alkalmas erre. Áprilisban vagy augusztusban fejdugvánnyal szaporíthatjuk.
A fenyőrozsda az öttűs fenyőket támadja meg, amitől az ágak megvastagodnak, először az ágak majd akár az egész fa elpusztulhat. Egy másik betegség az erdeifenyő tűlevélhullásos betegségére jellemző, hogy a kórokozó által fertőzött tűleveleken, nagyítóval apró foltok láthatók(ilyen a rossz termőhely miatti levélhulláskor nem észlelhető). A lehullott tűleveleket júniusig el kell távolítani, mert innen indul a fertőzés, ha erre nincs lehetőség július-augusztusban gombaölőszeres védekezés válhat szükségessé.
Valószínű, hogy a szedrét botrítisz támadta meg, ellene helyes metszéssel és vegyszeresen is kell védekezni. Vegyszeres védelemre (háromszor kell végezni a virágzás kezdetétől) az iprodion, vinklozolin, procimidon hatóanyagú szerek használhatók.
A tuják hazánkban nem őshonos növények, s egyre nehezebben viselik a nagy évközi hőmérséklet és csapadékingadozást. Néhány gombás betegség is támadja, illetve molyok és pajzstetvek is élősködhetnek rajta. Azt, hogy egy magról nevelt tuja kevésbé bírná el éghajlatunkat és rövidebb életű, véleményem szerint nem reális.