3711. Metszés előtt vagy után jó elvégezni a lemosó permetezést? Elmondjuk
Lehet már sokan tapasztalták a saját bőrükön, hogy a télvégi lemosó permetezést nem szabad elodázni. Mutatjuk, metszés előtt vagy után érdemes-e elvégezni?
Lehet már sokan tapasztalták a saját bőrükön, hogy a télvégi lemosó permetezést nem szabad elodázni. Mutatjuk, metszés előtt vagy után érdemes-e elvégezni?
Naponta többször együnk teljes gabonaszemből készült falatokat, kenyeret, kását, akár ilyen süteményt is. Így nem csak energiát juttatunk szervezetünkbe, hanem vitaminokat, ásványi anyagokat, nyomelemeket, rostot is.
Béres József agrármérnök-biokémikus, a híres Béres Csepp feltalálója, kutatásai során vonta le egykor a következtetés, amely szerint "a talaj a növény, az állat és az ember számára alapvető éléstár, s a föld ásványi részeinek a termeléssel együtt járó kizsigerelése, élettanilag fontos mikroelemeinek állandó csökkenése megannyi betegség előidézője". Lássuk, mi is az a Phylazonit baktériumtrágya!
Dúlhat még odakint tomboló hóvihar, a házunkba máris beköltözhet a tavasz. Konyhakertünk következő évi beültetéséhez nevelt zöldségeink azonban megkérik a magukét: az első percektől sok türelmet és odafigyelést igényelnek.
Ha februárban egy délután tavasziasra fordul az időt, az almafát már megmetszhetjük. A fa a fiatalítást rengeteg gyümölccsel hálálja meg.
Mivel a legtöbb pajzstetű több növényt is szívogat, leggyakrabban egy másik növénnyel hozzuk be lakásunkba e kártevőket. Mielőtt még nagyon elszaporodnának, tudunk ellenük hatásosan, mechanikai úton védekezni. Ronggyal vagy kefével mossuk le a pajzstetveket, próbáljuk meg az eldugott részekről is kipiszkálni őket. Heti többszöri mosdatással sikeres lehet a védekezés. A forgalomban lehet kapni olajos permetszereket, amelyekkel lefújva a növényt és a kártevőt, megfulladnak az állatok.
A hibiszkusz vagy mályvacserje (Hibiscus siriacus) világos helyen, esetleg teraszon folyamatosan hozza virágait. Ha nincs útban ilyenkor valóban nem érdemes megmetszeni, inkább elvirágzás után vagy a kora tavasz alkalmas erre. Áprilisban vagy augusztusban fejdugvánnyal szaporíthatjuk.
A fenyőrozsda az öttűs fenyőket támadja meg, amitől az ágak megvastagodnak, először az ágak majd akár az egész fa elpusztulhat. Egy másik betegség az erdeifenyő tűlevélhullásos betegségére jellemző, hogy a kórokozó által fertőzött tűleveleken, nagyítóval apró foltok láthatók(ilyen a rossz termőhely miatti levélhulláskor nem észlelhető). A lehullott tűleveleket júniusig el kell távolítani, mert innen indul a fertőzés, ha erre nincs lehetőség július-augusztusban gombaölőszeres védekezés válhat szükségessé.
Valószínű, hogy a szedrét botrítisz támadta meg, ellene helyes metszéssel és vegyszeresen is kell védekezni. Vegyszeres védelemre (háromszor kell végezni a virágzás kezdetétől) az iprodion, vinklozolin, procimidon hatóanyagú szerek használhatók.
A tuják hazánkban nem őshonos növények, s egyre nehezebben viselik a nagy évközi hőmérséklet és csapadékingadozást. Néhány gombás betegség is támadja, illetve molyok és pajzstetvek is élősködhetnek rajta. Azt, hogy egy magról nevelt tuja kevésbé bírná el éghajlatunkat és rövidebb életű, véleményem szerint nem reális.