3801. Tippek a rózsák öntözéséhez
Ha már kiválasztottuk a megfelelő helyet, és szakszerűen el is ültettük a rózsát, a továbbiakban még gondos ápolásra is szüksége lesz, hogy bőségesen virágozzon. A rózsák megfelelő öntözése is elengedhetetlen.
Ha már kiválasztottuk a megfelelő helyet, és szakszerűen el is ültettük a rózsát, a továbbiakban még gondos ápolásra is szüksége lesz, hogy bőségesen virágozzon. A rózsák megfelelő öntözése is elengedhetetlen.
Hazánkban aránylag nem túl rég indult el az a hagyomány, hogy minden évben megválasztjuk az év fáját vagy az év madarát. 2011 óta pedig már az év vadvirágára is lehet szavazni. 2012-ben az interneten szavazók a tavaszi héricset (Adonis vernalis) választották meg az év vadvirágának.
Az őzlábgomba az Agaricales rendjébe és az Agaricaceae családba tartozó ehető gombafajta. Talán gigantikus méretének köszönhetően válaszották meg annak idején 2012-ben az év gombájának. Lássunk néhány tudnivalót a nagy őzlábgombáról (Macrolepiota procera)!
Év fáinak megválasztásának hagyománya 1989-ben indult Németországból, 1996-tól pedig minden évben Magyarországon is megszervezésre kerül ez a mozgalom. Az adott évre történő jelöléseket az előző év októberében válasszák ki.
Újonnan nemesített szántóföldi és szőlő-, gyümölcs fajtákat ismert el a Fajtaminősítő Bizottság. A testület a többi között a kukorica, a cukorrépa, a cirok, a napraforgó, a szója, valamint a szőlő, a cseresznye, az alma, a kajszibarack és a szilva legújabb, nemesített fajtáit vette fel a Nemzeti Fajtajegyzékbe.
Datolyapálma. A mellékelt cikkben megtalálja a leírását. Sok sikert a neveléséhez.
A Selaginella lepidophylla, vagy jerikó rózsája talán a "feltámadásától" lett közismert. Fontos tudni róla, hogy eredeti élőhelyén, a Chihuahua-sivatagban tűző napon tenyészik, ahol amellett hogy száraz a levegő, sok a fény, és csapadék csak ritkán hull. A növény ehhez tökéletesen alkalmazkodott, de a túl sok nedvesség hatására könnyen penészedik. Nem tudom, hogy a száraz periódust is elviselő, a jerikói rózsához hasonlóan kiváló ellenálló képességű penészgombákat irtó vegyszeres kezelésre (a réz- vagy kéntartalmú szerekre) a növény hogyan fog reagálni, sajnos ezt ki kell próbálni. Tehát fungicides kezeléssel talán vissza lehet szorítani, illetve a növény a tűző napot jól viseli a gombákkal ellentétben, így a jól szellőző, napfényes tartási hely is megoldás lehet a gombaölőszeres kezelés mellett.
Lebegő alga ellen UV lámpát, fonal alga ellen I-Tronicot javaslom, persze valamilyen szűrővel egybe kötve. A szivattyút nem szabad a tó aljára elhelyezni, csak a középső vagy a felső zónába, illetve tó levegőztető pumpát is használjatok, hogy oxigénben dús vizet kapjatok. Oxigén nagy ellensége az algának. A szivattyút pedig, azért nem szabad a tó legaljára rakni, mert a tóban levő hűvösebb víz össze keveredik a langyosabb vízzel és egyöntetű meleg vízben gyorsabban szaporodik az alga! Durucz Attila www.kertepito.com
Paradicsom olajbarna levélfoltossága A betegség kórokozója egy gomba, a Fulvia bulva, amelyet "paradicsom korompenésznek" vagy "bársonyos penésznek" is neveznek. A levelek fonákján olajzöld, később barnuló, sűrűs (bársonyos) bevonatokat okoz. A levelek felső oldalán határozott világoszöld vagy sárga szétszórt foltok vannak. A foltok igen gyorsan szétterjednek, összeolvadnak és a fertőzött levelek barnulnak és elhalnak. Súlyos fertőzés esetén a megtámadott növények valamennyi levele elszárad, lecsüng, de többnyire nem hullik le. A terméseket a betegség közvetlenül nem károsítja. A betegség elsősorban a rosszul szellőztetett gyorshajtatású állományokban fordul elő. Az új változatok már viszonylag ellenállnak a betegségnek. A spórák, amelyek akár 9 hónapig is megőrzik életképességüket, a növényi maradványokon, a szerszámokon és a szerkezet elemein telelnek át. A kórokozó általában a gázcserenyílásokon hatol be a növényekbe. A betegség a levegő 80 %-nál magasabb páratartalma mellett és 20-27 oC fok közötti hőmérséklete igen gyorsan terjed. A védelem alapja az ellenálló fajták termesztése, a termesztés helyének megfelelő szellőztetse, a fertőzött növények időben elvégzett eltávolítása, a megfelelő öntözés, valamint a szerszámok és a szerkezet fertőtlenítése. A veszélyeztetett állományokat megelőzés céljából réz-, ditiokarbomát- vagy morfolinalapú készítményekkel lehet kezelni. A paradicsom elég sok vizet igényel, de nem szükséges folyamatosan nedvesen tartani a földjét; heti egyszeri (dézsásoknál inkább kétszeri) alapos öntözés, elég neki. Lehetőleg csak a földet és ne a növényt locsoljuk (mivel a széllel a levélre jutó gombaspórák a víz hatására aktiválódnak), de forró nyári napokon egy rövid, frissítő, késő délutáni (amely után még megszárad a növény) zuhany inkább hasznos, mint káros. esős időben akár 10 naponta 1%-os bordóilé-oldattal érdemes megpermetezni. A bordói lé biogazdálkodásban is használható, kellő körültekintéssel alkalmazva semmilyen káros hatása nincs sem a termésre, sem a környezetre, ugyanakkor a lisztharmat kivételével a legtöbb betegséget meg lehet vele előzni (vagy legalábbis kordában tartani).
Vagy rózsarozsda, vagy levélfoltosság van a rózsán. Sajnos a képen nem látom a levelek fonákát, meg kellene néznie. Levélfoltosság Ha a rózsa levelein 1-2 centis barnásfekete foltok jelentkeznek, akkor csillagpenész irtogatja növényünket. A beteg levelek lehullanak, ami súlyos esetben - nyár végére - akár teljesen csupasz bokrokat is eredményezhet. A gombás leveleket forgassuk a talajba vagy égessük el. Ha kis szerencsénk van, akkor a lisztharmattal egy időben levélfoltosság is előfordul és így egyszerre védekezhetünk ellenük, csak némi rézszármazékot (cineb, mankoceb, kaptán) is kevernünk kell a permetlébe. Rozsda A rózsa zöld részeinek foltosodását okozhatja a rózsarozsda is. Az előzőtől azonban könnyen megkülönbözethető: a levél színén apró sárgás, később bebarnuló pöttyök jelentkeznek, s ha megnézzük a levél fonákját, ott a gomba narancsvörös párnácskáira bukkanunk. A felfedezés és a fajmeghatározás örömét valamelyest csökkentheti a tény, hogy a beteg levelektől itt is meg kell szabadulnunk, illetve vegyi támadást célszerű beiktatni. A levélfoltosság elleni szerek a rozsda ellen is védelmet nyújtanak. A paprikán is élősködő kétfoltos takácsatka a tápanyagokat szívja ki a sejtekből, ennek következtében a levelek sárgulnak, száradnak és lehullnak. A fonákon lévő finom szövedék és a levedlett lárvabőrök tömege utal a kártevő jelenlétére. Száraz, meleg időjárásban több nemzedékük alakul ki. Üvegházakban a termések torz növekedésével okoz jelentős károkat egy másik faj, a tetűatkákhoz tartozó széles atka (az atkák ellen az abamektin-, piridaben-ható- anyagok használhatók). A lisztharmat gombája a papri- ka leveleinek fonákján kezdetben szabálytalan, egyre nagyobbodó, később az erek által határolt, szegletes, gyakran összeolvadó, barna foltokat képez. A levelek fokozatosan lehullnak, a növény felkopaszodik. A miklobutanil vagy a penkonazol hatóanya- gú készítmények blokkolják a kórokozót. Az alternáriás szárazkorhadás fertőzésének tünetei a leveleken, levélnyélen világosszürke, elhalt foltok alakjában mutatkoznak meg. A termés csúcsi részén a foltok oválisak, világosbarnák, élesen elhatároltak, termésbe süppedők. Közepük kivilágosodik, rajtuk barnásfekete, bársonyos penészgyep jelenik meg. Későbbi stádiumban a termések rothadnak, illetve múmiaszerűen összeaszalódnak. A tünetek megjelenése előtt a mankoceb, illetve az iprodion hatóanyag javasolt. Az újhitűség nevű betegséget az uborka-mozaikvírus okozza. A növények szártagjai megrövidülnek. A levelek elkeskenyednek, felületük fénytelen, halványzöld vagy zöldessárga. A beteg tő sok virágot hoz, közülük azonban kevés kötődik.