401. Gyönyörű képek a Balatonról: Balatoni Nemzeti Park
A Tihanyi-félszigettől a Kis-Balatonig, a Káli-medencétől a Szent György-hegyig, Pécselytől Keszthelyig csupa izgalmas terület vár ránk. Megmutatjuk.
A Tihanyi-félszigettől a Kis-Balatonig, a Káli-medencétől a Szent György-hegyig, Pécselytől Keszthelyig csupa izgalmas terület vár ránk. Megmutatjuk.
Az eurázsiai sztyepptavak legnyugatibb képviselője a Fertő-tó és partvidéke, amely 2001 óta a világörökség része.
Uborkát vegyenek! Hűsít, nyugtat, méregtelenít; főleg, ha 600 Ft helyett csak 100-ért adják kilóját!
Az Isten homlokaként emlegetett Hortobágy hazánk első és legnagyobb nemzeti parkja. Miért lett a pusztaság a világörökség része? Videó.
A késő tavaszi fagykár majd a jégverés sok gyümölcsösben elverti az idei kajszitermést. Ha nem csökken tovább a kajszi ára, miből fogunk lekvárt főzni?
A kép alapján egyértelműen nem látszik hogy pontosan melyik, de úgy tűnik, hogy a diófa kérgét egy kártevő támadta meg. Legfontosabb teendő tavaszra marad, mindenképp télvégi lemosó permetezésben kell részesíteni a fát, a felnyílt kérget kefével érdemes lekaparni előtte, hogy a permetlé ott is teljesen beborítsa a fát.
A szelídgesztenye valóban jobban termékenyül, ha nem csak egy, hanem több példányát ültetjük kertünkbe. A szelídgesztenye egyivarú (virága csak vagy női vagy hímvirág), és egylaki (tehát mind a női, mind hím megtalálható egy fán). Viszont gyakran előfordul, hogy az egyik hamarabb virágzik, mint a másik (nőelőző), és így a kívánt megporzás elmarad. Ültetvényekben 4-5 soronként szoktak egy pollenadó fajtát ültetni.
A klíviát viszonylag ritkán kell átültetni, ilyenkor tápanyagban gazdag virágföldet válasszunk számára. A klíviát a tövétől óvatosan leválasztott erős sarjakról lehet szaporítani, vigyázva, hogy törékeny gyökereiből minnél többet megóvjunk. Legjobb időpont erre a virágzás után, tavasszal adódik, mikor könnyen begyökeresednek a sarjak. Mindenképp érdemes megpróbálkozni a levágott gyökerű sarj átültetésével is, de nem biztos hogy túl fogja élni a beavatkozást.
Sajnos kimondottan hibiszkuszról szóló könyvet nem ismerek, de mint gyakori szoba-, illetve dézsás növény a legtöbb ilyen témájú könyvben szerepelni szokott.
Fagyérzékenysége miatt valószínű, hogy nem elterjed nálunk ez a fajta, de érdemes lenne megpróbálni Kerti címtárunk Díszfaiskolai termesztőitől vagy kértészeteitől egy árajánlatot kérni, hátha ők termesztenek vagy forgalmaznak hasonló fajtát.