401. Gyönyörű képek a Balatonról: Balatoni Nemzeti Park
A Tihanyi-félszigettől a Kis-Balatonig, a Káli-medencétől a Szent György-hegyig, Pécselytől Keszthelyig csupa izgalmas terület vár ránk. Megmutatjuk.
A Tihanyi-félszigettől a Kis-Balatonig, a Káli-medencétől a Szent György-hegyig, Pécselytől Keszthelyig csupa izgalmas terület vár ránk. Megmutatjuk.
Az eurázsiai sztyepptavak legnyugatibb képviselője a Fertő-tó és partvidéke, amely 2001 óta a világörökség része.
Uborkát vegyenek! Hűsít, nyugtat, méregtelenít; főleg, ha 600 Ft helyett csak 100-ért adják kilóját!
Az Isten homlokaként emlegetett Hortobágy hazánk első és legnagyobb nemzeti parkja. Miért lett a pusztaság a világörökség része? Videó.
A késő tavaszi fagykár majd a jégverés sok gyümölcsösben elverti az idei kajszitermést. Ha nem csökken tovább a kajszi ára, miből fogunk lekvárt főzni?
A lombos fák ültetésére kiválóan megfelel még a november. A szabadgyökerű, vagy földlabdás növényeket ilyenkor, a konténeres nevelésűt pedig gyakorlatilag egész évben lehet ültetni.
Üvegházi molytetű van a virágon. A következő növényvédő szereket ajánlom: - Bio-sect spray - Careo rovarölő táprúd, amit a fölbe kell szúrni. A földje mindig nedves (de ne vizes!) legyen. Télen mérsékelten vízigényes, ilyenkor a föld felső 2 centis része kiszárad, akkor lehet öntözni. Tápanyag télen 3-4 hetente is elegendő neki. Páraigénye magas, ezért érdemes nedves kavicságyra helyezni, s vízzel is érdemes a leveleit permetezni. "A" típusú földet kíván, amibe a talaj levegőzése érdekében érdemes hungarocell-darabkákat is keverni. Klórmentes vízzel szabad permetezni!
Ez a növény egy Alocasia, magyarul elefántfül. Nedves, trópusi környezetből származik, ezért nálunk is meleg, párás helyet kell biztosítanunk számára. Világos, de a tűző naptól védett helyre állítsuk, leveleit gyakran töröljük át, hogy a portól megtisztítsuk. Rendszeresen öntözzük, de tálkájában ne hagyjunk pangó vizet. Télire legjobb lenne 18°C körüli helyen tartani és ritkábban locsolni. Ha jól érzi magát méretes példánnyá fejlődhet, sok sikert hozzá!
Az aranyeső (Laburnum) a magyar nevét aranysárga, lecsüngő fürtvirágzatáról kapta. Két faj tartozik ide: a havasi aranyeső (Laburnum alpinum) és a közönséges aranyeső (Laburnum anagyroides). Kerti növényként általában az ezek keresztezésével kapott hibridet, a hosszúfürtű aranyesőt (Laburnum × watereri) ültetik. Az aranyvessző (Solidago) – más nevein aranyos istápfű, mezei aranyos vessző, veres gyűrűfű. Ismert gyógynövény, élénksárga virágai miatt viszont főleg dísznövénynek termesztik. Aranyfa (Forsythia viridissima) amit a legtöbbet láthatunk: vesszőinek hosszában olyan bőségesen hozza aranyszínű virágait, hogy az egész bokor szinte vakít a napsütésben. Az aranyfa virágzik a legkorábban, és ezért a kertekben nagyon népszerű, széles körben ismert és elterjedt cserje.
Fénykép alapján nehéz megállapítani, hogy valóban valamilyen kórokozó vagy kártevő okozza a problémát vagy élettani eredetű a barnulás, amit a nem megfelelő környezeti tényezők okoznak. Amennyiben a tűleveleken lát apró foltokat, gombára vagy kártevőre utaló nyomokat, úgy könnyebb lenne a beazonosítás. Legtöbbször azonban a vízhiány, az alacsony páratartalom és városi szennyezettség vagy a nem megfelelő talaj okozza a gondot, a rezes permetezés ezen sajnos nem segít. A fenyők helyes tartásához olvassa el cikkeinket.