Kora tavaszi teendők a kertben és a lakásban

Ugyan még a napokban is fagyos hajnalokra ébredhettünk a rügyező fák, a vidám színeikkel díszítő első tavaszi virágok és az éledező természet csalhatatlanul jelzik, hogy megérkezett a tavasz. Ebben az időszakban megszaporodnak a lelkes hobbikertészek feladatai.

Elkezdhetünk tenni-venni a kertben, valamint kezelésbe vehetjük szobanövényeinket is, melyekre ráfér a törődés a növekedési időszakuk kezdetén is. Cikkünk további részében ehhez adunk néhány hasznos tanácsot.

Tennivalók a kertben

A tavaly pompásan díszítő díszfüvek lombját és szárát vágjuk vissza 12-15 centiméter magasságban. Mielőtt elvégeznénk a díszkertben az első fűnyírást, gyűjtsük össze a gallyakat és a köveket, gereblyézzek át a fűfelületet.

Tavaly virágzó hortenziák tavalyi virágfejeit is eltávolíthatjuk már, ezt követően a vesszőt a felső duzzadt rügyre vagy rügypárra metsszük vissza. A tiszafa, a hamisciprus, a boróka és a tuja is megmetszhető ilyenkor, a tűlevelű örökzöldekkel várjunk júniusig.

Megfiatalíthatjuk a levendulatöveket is, ehhez vágjuk vissza őket a fás részig. Elvégezhetjük az árnyékliliom tőosztással való szaporítását, valamint a krizantémot is ugyanezzel a módszerrel szaporíthatjuk ilyenkor.

Az alacsonyabb hőmérsékletet is jól bíró, és ilyen körülmények között is csírázó zöldségek magját elvethetjük előkészített ágyásokba. Vessük el a hónapos retek, a spenót, a sárgarépa, a fejes saláta magjait. Földbe kerülhet a borsó is, valamint elültethetjük még a tavaszi fokhagyma gerezdjeit is.

Palántanevelés

A melegigényesebb zöldségfélék termesztéséhez elkezdhetjük a palánták előnevelését, ezeket a fagyveszély elmúltával ültethetjük ki a kertbe. A cukkini ültetéséhez március végén, április elején kezdjünk el palántákat nevelni.

2-3 cm mélyen vessük el a magokat, jó szerkezetű földdel megtöltött poharakba. A csírázáshoz melegre, fényre és természetesen öntözésre van szükség. Amikor a palánták elérik a 2-3 lombleveles állapotot, kezdjük el őket edzeni, kiszoktatni és a fagyveszély elmúltával ültessük ki őket a szabadba.

Az ültetést megelőzően alakítsunk ki egymástól 1 m-es távolságban fészkeket. Ehhez javítsuk fel a talajt istállótrágyával vagy műtrágyával kevert komposzt segítségével és ezekbe ültessük el a palántákat.

Az ízletes és lédús paradicsom ültetéséhez szintén egyszerűen nevelhetünk egészséges palántákat. A beltéri palántaneveléshez február második felétől-március végéig érdemes elvetni a magokat.

A vetéshez töltsünk meg tejfölös poharakat, kicsi cserepeket vagy egy palántanevelő tálcát jó szerkezetű, laza földkeverékkel és vessük el a magokat, elég csak vékonyan takarni őket. Kellemesen meleg, világos helyen, mérsékelt öntözés mellett a magok hamar csírázni kezdenek.

A palántaneveléshez ideális hely például az ablakpárkány. A paradicsom palántákat szoktatás után, a fagyosszenteket követően ültethetjük ki a szabadba. Az ültetés során tartsuk be az adott fajta ültetéséhez javasolt tő és sortávolságot.

Szobanövények átültetése

A legtöbb szobanövényt évente, vagy néhány évente tavasszal át kell ültetnünk ahhoz, hogy igazán szépen díszítsenek. A földjük ennyi idő alatt rossz szerkezetűvé válik és a tápanyagtartalma is kimerül. Az ültetés során mindig vegyük figyelembe, hogy milyen talajt igényel a szobanövényünk.

A népszerű virágzó szobanövények közül a medinilla, a gloxínia és az alokázia enyhén savanyú kémhatású talajt igényel, az azálea pedig a kimondottan savanyú virágföldet szereti. Az olyan ellenálló, szárazságtűrő növények, mint az anyósnyelv, az aloé és az elefántláb homokkal kevert virágföldben, vagy kaktuszföldben fejlődnek legszebben.

Érdemes még megemlíteni az egzotikus külsejű broméliák és a színpompás virágaikkal díszítő orchideákat is, melyeket nem szabad virágföldbe ültetni. Ezeket a növényeket fenyőkéregből, durva rostos tőzegből és kókuszrostból álló orchideaföldbe ültessük.

A legtöbb szobanövény jól érzi magát, A vagy B típusú virágföldbe ültetve, a vásárlás előtt tájékozódjunk róla, hogy a növényünk melyiket igényli. Az átültetéshez óvatosan borítsuk ki a növényt a cserepéből, úgy, hogy az egyik tenyerünket a földlabdára helyezzük.

A növénytartó aljába töltsünk a friss virágföldből és helyezzük rá a növényt, ezt követően kezdjük el feltölteni. A földlabda teteje és a cserép pereme között maradjon egy néhány centiméteres víztér, így könnyebben tudunk majd öntözni.

Ha a növényünk igényeinek megfelelő gyakorisággal elvégezzük ez a feladatot, garantáltan szépen fog fejlődni, és a virágzó szobanövények esetében gazdag virágzásra is számíthatunk. Bízunk benne, hogy sikerült néhány ötletet adnunk a tavaszi kertészkedéshez. Sikeres kertészkedést, bőséges termést kívánunk!