Így készítsünk magaságyat kertünkbe!

5
Így készítsünk magaságyat kertünkbe!
Napos hétvégékre keresve sem találhatunk kellemesebb családi kikapcsolódást, mint a földtúrás. Munkánk célja lehet például néhány speciális ágyástípus kialakítása, mint amilyen az emeltágy, a magaságy vagy a fedettágy. 


Miért hasznos az emeltágyás?

Praktikus alakjából adódóan az emeltágyás felszíne jobban kihasználható, mint a hagyományos forma. A növénytársítás elveit figyelembe véve azonban ne használjuk ki teljesen adottságait, törekedjünk inkább a növények számára kedvező feltételek kialakítására. Az emeltágy egyesíti magában a gondosan rakott komposzt és egy "forróvizes-palack" előnyeit. Ugyanis az ágyás építése során felhasznált anyagok nagy része korhadásnak indul (a fa, fű, lomb, egyéb növényi részek, komposzt), és a hőtermelő folyamat jóvoltából jóval korábban kiültethetjük a palántákat, illetve ősszel tovább tart a vegetációs időszak. Száraz időben a gyors kiszáradás veszélyezteti emeltágyunkat, ezért rendszeresen és gondosan öntözzük.

emelt-ágyás

 

Az emeltágy kialakítása

  • Legjobb, ha ősszel fogunk emeltágy építésébe, mert akkor az anyagoknak még van idejük ülepedni. Célszerű már ősszel ültetni is valamit bele, legjobb talán a madársaláta. Természetesen tavasszal vagy nyáron is belefoghatunk a munkába, de mindenképp ültessünk a frissen elkészült ágyásba valamilyen gyorsan fejlődő növényt, még a főkultúra előtt. A következőképp álljunk neki a kialakításhoz:
  • Az emeltágyat észak-déli irányban építsük meg. Szélessége legyen 160 centiméter, hosszát pedig kedvünk szerint válasszuk meg. Ássuk ki a talajt 25 cm mélyen, és a földet halmozzuk a gödör szélére, később még szükségünk lesz rá. Ha füves területen dolgozunk, tegyük el későbbre a fűcsomókat, gyeptéglákat, mert az ágyáshoz még felhasználhatjuk.
  • Az ágyás alapján halmozzunk fel ágakból, fás növényi maradványokból és hasonló anyagokból egy 50 cm magas, 100 cm széles kupacot
  • A fűcsomókat fektessük füves oldalukkal lefelé az ágakból rakott kupacra, és az ásóval döngöljük meg a tetejét. Ha elég nehéz a fűcsomós borítás, akkor megfelelően tömöríti a legbelső réteget.
  • Ha nincs elegendő fűcsomónk, takarjuk be az ágakból rakott dombocskát szalmával, fűvel vagy egyéb kerti hulladékkal, melyet aztán 15 cm döngölt földréteggel fedünk be (például azzal a földdel, amit kezdetben kiástunk).
  • A következő réteg 30 cm nedves lombból álljon, amelybe akár 10 százalék komposzttrágyát is keverhetünk. Ezt a réteget is fedjük le 5 cm kerti földdel, melyet szintén döngöljünk az ásóval simára. Ennek tetejére hordjunk 15 cm friss komposztot. Végül az egész emeltágyást takarjuk be 15 cm vastag érett komposzt és kerti föld 1:1 arányú keverékével.
  • Az így elkészített emeltágyat akár hat évig is használhatjuk, de három év után hordjunk rá újabb öt centiméter vastag komposztréteget. A hat év elteltével még mindig ültethetünk kimerült ágyásunkba bogyós gyümölcsűeket.
  • A relatív nagy energiaráfordítás, amellyel az emeltágyat létrehozzuk, jó befektetés, mivel az elkövetkező években az ágyás csak terem és terem.

 

kiemelt

 

Magaságyás

  • A vegetációs időszak megnyújtását, és a növények optimális fejlődéséhez szükséges körülményeket magaságyás építésével is elérhetjük. Az ilyen korlátozott helyen kialakított zöldséges kerthez sok napsütésre van szükség. A magaságy ideális mérete 1,2 - 1,5 méter szélesség és 2,5 - 3 méter hosszúság. Észak-déli irányban építsük.
  • Az ágyás méretének megfelelően ássunk egy ásónyom mély gödröt. A gödör fenekén ásóvillával lazítsuk fel a talajt.
  • Az ágyás favázát, amely körülbelül 80 centiméter magas legyen, impregnált hengeres faoszlopokból állítsuk össze, amelyeket mélyen a földbe engedünk. Erre a vázra szegeljük vagy csavarozzuk fel a félkör keresztmetszetű, vízszintes faoszlopokat. A vízszintes tartófának használhatunk idősebb anyagot, sőt akár felfűrészelt vasúti talpfát is.
  • A kész favázba először hordjunk 30 centiméter magasságig fanyesedéket, szecskát, a későbbi jó szellőzés érdekében.
  • A következő réteg éretlen komposzt legyen, de használhatunk konyhai hulladékot, sőt istállótrágyát is. Ha ebbe a rétegbe vér- vagy csontlisztet adagolunk, akkor hamarabb beindul a meleget adó korhadási-rothadási folyamat. Mindennek tetejébe terítsünk kerti földet, egészen az ágyás peremétől számított 20 centiméter magasságig. Ebben a rétegben helyezhetjük el a finomlyukú dróthálót, amely a vakondoktól védi majd növényeinket. Végül halmozzunk a magaságyra aprómorzsás komposztföldet.

 

magas ágyás

 

A magaságy növényei

  • Minél több növényfajt termeszt egyszerre, annál jobb. A palánták gyorsabban hoznak termést, mint a magról termesztett növények.
  • A paradicsom és a hozzá hasonló magas növények az ágyás északi végébe kerüljenek. Középre ültesse a közepesen magasra növőket és a déli oldalra az alacsonyakat.
  • A magaságy oldalához ültessen csüngő növényeket, mint amilyen például az uborka. Az első évben ültessen salátát, répát, hagymát és káposztaféléket. A retek és a zeller is kiváló kezdésnek. A második és harmadik évben változtasson a növénytársításon, és ültessen babot, uborkát vagy feketegyökeret.
  • A magaságyásba két-három hónappal is korábban vetheti a magokat, mint egy normál ágyásba tenné. A korhadás során keletkező hő teszi mindezt lehetővé.

 

A fedett ágyás

Ha biokertünkben fedett ágyást alakítunk ki, számunkra már februárban beköszönt a tavasz. Ugyanis amint a nap első sugarai megjelennek, és már nem fagyosak a nappalok, a nyári virágok és zöldségek magvait elvethetjük az üveg alá. Az üvegtakaró, amely lehet akár egy régi ablakkeret is, ideális klímát teremthet az alatta növekvő palántáknak. A gazdaboltokban kapható fedettágyak, fóliavázak ugyan tökéletesen betöltik szerepüket, mégsem nyújtanak kellemes látványt kertünkben. Engedjük el fantáziánkat, és alkossunk valami újat!

értékelés