Magaságyás készítése: így áll neki!

Az utóbbi években egyre többen készítenek magaságyást a kertükbe. Mutatjuk, mire kell figyelni a magaságyás készítésénél, feltöltésénél és beültetésénél.

A magaságyás az elmúlt néhány évben reneszánszát éli, mert könnyebben, szebben fejlődnek benne a növények, könnyebb gondozni, és nem utolsó sorban nem kell mélyre hajolni, ha szüretelni szeretnénk vagy a gyomokat kiszedni. Egyetlen hátránya, hogy viszonylag limitált számban lehet bele növényeket ültetni, így alaposan meg kell tervezni, hova, mikor, mit vetünk, ültetünk.

Aki nagyüzemben szeretne mondjuk paradicsomot befőzni, annak érdemes kapásból 4-6 ágyást megterveznie.

Sőt a tervezésnél azt is figyelembe kell venni, hogy magaságyásból nem lehet eleget készíteni. Nálunk is az évek során egyre több lett, és idén is tervben van véve újabb kettő.

magasgys_magasgys_ksztse

Magaságyás házilag fillérekből - fa vagy tégla?

A barkácsboltokban, webáruházakban kapható magaságyások ára darabonként nagyjából a húsz ezer forintnál kezdődik és a határ a csillagos ég. Ha nem szeretnénk több tízezer forintot kiadni egyetlen ágyásra, és nem vagyunk született DIY-szakemberek, akkor remek választás lehet a raklapmagasító. Hogy miért? Mert olcsó és hamar készen van. (Korábban próbálkoztam zsalukővel is, de nem voltam elégedett vele, mert a beton hamar átforrósodott, amit növények nem igazán szerettek.)

Pár megmaradt raklapból is készíthetünk magaságyást, ha a belsejét Dörken-lemezzel kibéleljük, de jó megoldás lehet még a megmaradt deszka, vagy gerenda, esetleg a tégla. Ez utóbbi annyira nem szerencsés, mert a téglák alá könnyedén befészkelnek a hangyák.

Magaságyás feltöltése

A rétegzés a magaságyás lelke. Az aljába tegyünk metszési hulladékot, kisebb gallyakat, rothadt gyümölcshulladékot, vagy/és elszáradt napraforgó, ezeket jól tapossuk be a földbe. Utána jön a lehullott falevél, levágott fű, erre mehet rá például a komposzt, vagy szerves trágya, a legfelső réteg pedig termőföld.

 

Magaságyás beültetése

A helyigényes növényeket (például uborka, borsó, bab, tökfélék) érdemes mindig az ágyás szélére vetni vagy ültetni, mert akkor könnyebben felfuttathatóak például rácsra, így marad hely a többi zöldségnek. A sorok legyenek nagyjából 20-30 centire egymástól. Előny, ha kifejezetten kompakt, vagy mini fajták vetőmagjait szerezzük be, mert azoknak kisebb a helyigénye.

értékelés