A túlzott öntözés káros hatásai
Az automata öntözés terjedésével sokan nem veszik figyelembe, hogy a víznek nemcsak áldásos, hanem káros hatásai is lehetnek. Lássuk, melyek ezek a hátrányok!

Csak óvatosan az öntözéssel!

Figyeljük meg a városi, lebetonozott utak melletti fákat, melyek gyökere csak a törzs melletti kis tányérban jut kevés levegőhöz. A fák korai lombhullását ilyenkor még öntözéssel sem tudjuk megakadályozni, hiszen az még tovább csökkenti a talaj levegőtartalmát. A túlzott öntözés hasonlóan kiszorítja a talajból a levegőt, megakadályozva ezzel a gyökerek levegőhöz jutását. Emellett a növények sejtfala lazább lesz és a hirtelen fellépő perzselő napsütés, erős szél, vagy kemény téli fagy könnyen a pusztulásukat okozhatja. Gondoljunk a gondos öntözés mellett hirtelen erős napsütés hatására fellépő gyepégésre, a tavaszi erős szelek zsenge, friss hajtásokat kiszárító hatására vagy az ősszel sokáig öntözött cserjék gyengébb téltűrésére.

 

fasor-ontozese
A túlzott öntözés kiszorítja a talajból a levegőt...

 

De nemcsak közvetlenül a növényekre hat károsan a túlzott vízellátás, hanem hosszabb távon igencsak lerontja a talaj állapotát is. Ennek kötött talajon van nagyobb veszélye, melyben a felesleges víz sokáig megmarad utat engedve a mocsarasodásnak és láposodásnak. Előrehaladott állapotban a talaj nedvesen kenhető, bűzös szürkés színűvé válik, a levegőigényesebb fák, növények fokozatosan elpusztulnak utat engedve a lápi, mocsári növényeknek. A levegőtlenség hatására nemcsak egyes tápelemek válnak felvehetetlenné a növények számára, hanem mérgező vas és kénvegyületek is felszabadulnak. A talaj szerkezete leromlik, a kedvező nagyságú talajmorzsák szétesnek, a víz- és tápanyagmegtartó-képesség jelentősen csökken. Erősen megcsappan az ilyen helyre ültethető növények száma, a fenyők közül a mocsárciprus, a lomblevelűek közül pl. az éger, a fehér és veresgyűrű som, a magyar kőris, a májusfa, a fehér és kanadai nyár, a kocsányos és mocsári tölgy, a fűzfélék és a kányabangita bírják ki ezeket a mostoha körülményeket.


A folyamat még gyorsabb és kedvezőtlenebb ha az öntözővíz sok sót tartalmaz, mivel az elszikesedést okoz. Ez akkor is bekövetkezhet ha a víz megfelelő, de a túlzott öntözés hatására a talajvíz szintje megemelkedik és közvetlen párolgásával a benne lévő sók, – köztük a legkárosabb nátriumsók –  a felszín közelébe kerülnek. A szikes talaj erősen lúgos, szárazon repedező, nedvesen elfolyó, kenhető. Rajta csak kevés növény érzi jól magát, ilyen pl. a fehér és rezgő nyár, az orgona, a tamariska, a galagonya, a gyalogakác  és a barátcserje.

 

gyep-ontozese
Feleslegesen ne öntözzünk

 

Ügyeljünk tehát arra, hogy feleslegesen ne öntözzünk automata öntözés esetén sem, az öntözést tág határok között szabályozzuk a hőmérsékletnek és az esőnek megfelelően. Tehát ne csupán 10-20%-os változtatást állítsunk be a vezérlőn, hanem 50-100%-os értékeket és csak homoktalajon öntözzünk naponta.

Gondoljunk arra, hogy pl. a gyep számára 20 °C-on 10-14 naponként elegendő 20 liter/m2 víz, míg 30 °C-on 5-6 naponként 35-40 l/m2. Ezt homoktalajon megosztva érdemes kijuttatni, mivel gyenge a vízmegtartó-képessége, de kötött talajon szükségtelen, - sőt káros - naponta öntözni, mert ezzel a növények gyökereit kényelmesítjük el és azok nem hatolnak elég mélyre, rosszabbul tartanak, ezáltal gyengébb lesz a növények téltűrése is.

Megosztás

Hozzászólások

Édenkertész válaszol

Miért potyognak le citromfáról az apró terméskezdemények?

Az első két évben célszerű az irányított gyümölcs-, illetve virágritkítás.

Részletek »

Kvízjáték

Aktuális játékunk:

Jelenleg nincs még új játékunk!

Eseménynaptár

Szaknévsori ajánló profi kiváló ügyfeleink közül Regisztráljon Ön is

1172 Budapest, Szikra u. 1.
6300 Kalocsa, Malom u. 27.
1021 Budapest, Budakeszi út 95.
7763 Egerág, Kertész dűlő 595.