A dohány némi kockázatot is jelent.
A fertõzött dohányban élő vírus ugyanis rendkívül szívós teremtmény, amely megtámadja más növények leveleit, virágait, terméseit is.
Ritka esetben el is pusztítja áldozatát, de a legtöbbször csak visszafogja a növekedésben és csökkenti a termés mennyiségét, rontja a minõségét. A vírus terjesztésében leginkább a rovarok és az ember játszik szerepet. A dohányosoknak érdemes kezet mosniuk, mielõtt kertészkedésbe fognának.
A dohány mozaik vírus ugyanis annyira ellenálló, hogy a cigarettákban és szivarokban is megtalálható.
Megtámadja a paradicsomot, paprikát, tojásgyümölcsöt, burgonyát éppúgy, mint számos dísznövényt, többek között a díszdohányt és a petúniát.
A tünetek általában sárgás, mozaikszerű foltok lombon és a termésen, amelyeket többnyire csavarodott levelek, görbült hajtások kísérnek.
Nincs megfelelõ vegyszeres vagy biológiai növényvédelmi módszer e vírus ellen, úgyhogy a megoldás kulcsát a megelõzésben keressük. Ha némely növényünkrõl gyanítjuk, hogy dohány mozaik vírussal fertõzött, akkor azonnal húzzuk ki az ágyásból, és dobjuk a kukába, hogy ne fertõzhessen tovább. Ha új növényt vásárolunk, akkor keressünk olyat, amelyik ellenálló ezzel a vírussal szemben. Ezt általában a növény neve melletti T-betű vagy TMV rövidítés jelzi. A kerti szerszámokat, amelyeket a vírussal fertõzött állományban használunk, szintén fertõtleníteni kell. A legtöbb kertész által használatos hypós vízbe mártás ilyenkor nem elegendõ; forró vízre és mosószeres sikálásra van szükség.
 |
Növény dr.
