Gesztenyeaknázó-moly
A vadgesztenyefák levelein károsító és a levelek korai elszáradását okozó moly kártevő az utóbbi évtizedben terjedt el hazánkban és a szomszédos országokban.

Évszázados vadgesztenyesorok előbb senyvedését, a levelek idő előtti lehullását, később a fa lassú pusztulását okozzák a Magyarországon újonnan érkezettnek számító vadgesztenye-aknázómolyok (Cameraria ohridella). A fák leveleit vékonyító, korai lehullást okozó molykártevő vélhetően Észak-Amerikából érkezett Európába. Szerencse a bajban, hogy a molynak különleges az étvágya, és főként a fehérvirágú vadgesztenyét (Aesculus hippocastanum) károsítja, ezért ajánlható, hogy helyette inkább a rokonait telepítsük, ha már e szép fákat szeretnénk környezetünkben látni. Ilyen a hússzínű vadgesztenye (Aesculus x carnea), az észak-amerikai kisebb termetű sárga vadgesztenye (Aesculus flava) és a még kisebb pirosló vadgesztenye (Aesculus pavia). A vörös (Aesculus pavia) és a közönséges vadgesztenyét Franciaországban keresztezték.

A kártevő

GESZTENYÉT AKNÁZ EGY MOLY
A vadgesztenyeaknázó-moly ( Cameraria ohridella) 1985-ben jelent meg Macedóniában, 1989-ben már Ausztriában is megtalálták, 2000-ben pedig már Közép- és Kelet-Európában általánosan is elterjedt.

De mit lehet tenni a meglévő, minden tavasszal szépen kihajtó, majd leveleit idő előtt elhullató vadgesztenyefával? A védekezéshez meg kell ismerni az amúgy csodás kis jószágnak számító aknázómoly életvitelét.

 

GESZTENYÉT AKNÁZ EGY MOLY

Egy szezonban három nemzedéke is károsít. A sikeres áttelelés után az első generáció, a fél centi hosszú, fehér lábú moly, mely fémes szárnyain április végén, május elején repül a vadgesztenyefák körül. Az ártatlannak tűnő, apró lepkék a hatalmas fák törzsén szinte észrevehetetlenül pihennek a kora reggeli órákban. Pedig gonosz dologra készülődnek, mert a párzás után a nőstények a levelekre szállva rakják le tojásaikat. A tojásokból előbújó lárvák ügyesen a levél bőrszövete alá fúrják magukat, ahol részben védetten élnek és falják a köztes bőrszövetet. A folyamatosan növekvő foltokat - talán a fa szerencséjére - a levélerek határolják, mert a lárvák a vastagabb szöveteken nem tudják átrágni magukat. A foltos levelek a nyár derekán lepottyannak. Mivel a vadgesztenye újat nem nevel, csökken az asszimilációs felülete, és kvázi étel nélkül maradva évről évre gyengül.

gesztenyeaknazo-moly

Az apró lárvák feneketlen étvágyuknak megfelelően, egyre növekvő foltot hagyva, előbb-utóbb bebábozódnak. Ezzel elszabadul a pokol, mert a második molynemzedék lepkéi júniusban, a harmadik pedig júliusban-augusztusban kirajzik, s kezdik elölről. A nagy kárt okozó moly a talajra lehullott levelekben báb alakban telel át.

gesztenyeaknazomoly

A vadgesztenyéért aggódók azért nem esélytelenek a harcban: elsőként össze kell szedni a lehullott leveleket, hiszen ezekben bújnak meg az áttelelő bábok. A melegedő komposzthalom legyilkolássza őket, de még biztosabb halált halnak a tűzben. Ezzel a fa környezetében élő molyokat lehet gyéríteni, de ettől még nem lehet nyugodtan hátradőlni. Ez az aknázómoly ugyanis rendkívül mozgékony, amit bizonyít az is, hogy az albán-makedón határon lévő Ohridi-tótól, ahol Európában először azonosították, hét év alatt ért Magyarországra, és itt már csak három évre volt szüksége az ország vadgesztenyesorainak elfoglalására. A szívós kis jószág 1986-1993 közötti balkáni szárnyalását az sem zavarta, hogy közben javában folyt a délszláv háború. Az egyszerű számolásból kiderül, hogy különösebb megerőltetés nélkül évente 100 kilométeres sebességgel képes terjedni a három generációs faj.

Mindebből az következik, hogy a fák védelmében a levélégetésen kívül másra is szükség van. Először is lesni kell a molyokat, be lehet vetni a vadgesztenye-aknázómoly elleni szexferomoncsapdát. A csapda ragadós lapjára rátapadt lepkék száma jelzi, ha a kártevő tömegesen megjelent, és ekkor kezdődhet a védekezés kitinszintézist gátló rovarölő szerek valamelyikével. Ezek megakadályozzák, hogy a lárvákból szaporodásképes lepkék fejlődjenek ki. Ha az első generációt sikerült elkapni, akkor a többiek már nem okoznak akkora kárt. A szereket lehet permetezni, vagy a fák törzsébe injektálni. Mindehhez valószínűleg szakembert kell hívni, mert a hatalmas lombfelület vegyszerezéséhez egy hobbikertészénél komolyabb felszerelés kell, ahogy a fainjektáláshoz is. Bonyolítja a védekezést az aknázómoly mobilitása is, ezért a siker érdekében a gesztenyeszomszédoknak össze kell fogni. Érdemes az önkormányzatnál is érdeklődni, mert vannak olyan települések, ahol anyagilag is támogatják az akciót.

Megosztás

Hozzászólások

Édenkertész válaszol

Milyen mutatós, 2-3 féle növényt ültessek piros álló muskátli mellé kaspóba, a teraszra?

Muskátlik mellé gyakran szoktak ültetni petúniát, verbénát vagy tömpevirágot.

Részletek »

Fotójáték

Legfrissebb fotó:

Gloxínia

Kvízjáték

Aktuális játékunk:

Jelenleg nincs még új játékunk!

Eseménynaptár

Szaknévsori ajánló profi kiváló ügyfeleink közül Regisztráljon Ön is

1172 Budapest, Szikra u. 1.
6300 Kalocsa, Malom u. 27.
1021 Budapest, Budakeszi út 95.
7763 Egerág, Kertész dűlő 595.