-
Óvodapedagógus
-
recepciós
-
Bolti Eladó
-
Autóalkatrész értékesítő
-
Műszaki ügyintéző
-
Hentes! segédmunkás! betanított munkás!
-
Fogtechnikus
-
CNC fafeldolgozó
2024. 10. 14
-
Konyhai Kisegítő
2024. 10. 14
-
IT rendszerszervező - architect
2024. 10. 14
-
Alkalmi operátor munka
2024. 10. 14
-
Karbantartási vezető
2024. 10. 14
-
Varrónő (akár szállással)
2024. 10. 14
- További állások »
- Álláshirdetés-feladás »
Kihívás a kertben: csak az a szép, zöld gyep...
Korábban már írtam a kertfüvesítés kihívásairól: milyen fűmagkeveréket válasszunk, mit tehetünk a vakond ellen, a tápanyagválasztás fontosságáról vagy az újrafüvesítés módszeréről. Erről jutott eszembe egy korábbi eset, amely mélyen elgondolkodtatott, mennyire fontos a kertünk az egészségünk szempontjából is.
Pár éve egy területfelmérés egy erősen tarackos területen zajlott, melyet a tulajdonosok szerettek volna gyönyörű pázsittá alakítani. Az ilyen esetekben általános eljárás, hogy totál gyomirtózással kezdünk a kert előkészítéséhez. Ez a permetezés nagyon körültekintően kell, hogy történjen, mert a gyomirtó permet ködje perzselú hatással lehet azokra a növényeinkre is, amelyek mint meglévő állomány maradnának a kertben. Emellett fokozottan ügyelnünk kell a háziállatainkra is a permetezés napján, a fel nem száradt vegyszer a bundájukról a szervezetükbe juthat és veszélyes lehet az egészségükre.
Ismertettem a folyamatot, hogy az gyomirtás utáni 7-8 napon a kezelt növényzet elsárgul, ezután még pár hét, amíg a tarack gyökeréig is eljut gyormirtószer, a gilfozát hatása. Ezután következik a tápanyag utánpótlás és utána kezdődhet a füvesítés.
Miután végighallgattak, nagy megrökönyödésemre váratlan fordulatot vett a beszélgetésünk; azt mondták nem kérik a füvesítést, inkább jó lesz nekik a terület úgy, ahogy van. Miután megkértem őket, hogy mondják el miért állnak el a füvesítéstől, kiderült, hogy a megrendelő vegyészmérnök. Azt mondta, ismeri ezeknek a szereknek a hatásait, és egy gyomirtózott területre nem hajlandó kifeküdni, pedig a steril gyepet pont emiatt szerette volna, hogy kiszabadulva a laborból tudjon pihenni a pázsiton egy idillikus környezetben. Megdöbbentett, amit hallottam és mélyen elgondolkodtatott a dolog.
Mi is az a totál gyomirtó és milyen hatása lehet a talajainkra?
Ahhoz, hogy pontosabban megértsük a történetet, meg kell ismernünk a konkrét vegyszert. A glifozát a legnagyobb mennyiségben felhasznált mezőgazdasági vegyszer a világon. 1974-ben a Monsanto cég szabadalmaztatta, mint totális gyomirtó szert. A cég szerint a vegyszer a növényekben megakadályozza a sejtek számára nélkülözhetetlen ún. aromás aminosavak szintézisét, de állításuk szerint nincs semmiféle hatással az emberi és állati sejtekre.
Újabb kutatások itt a közelmúltban, az elvégzett vizsgálatok azonban kimutatták, hogy a glifozát hatása sokkal összetettebb és veszélyesebb, mint ahogy azt az engedélyező hatóságok korábban gondolták. A totális gyomirtó nemcsak a növényekben gátolja meg az aromás aminosavak szintézisét, hanem számos gombában és baktériumban is, amelyeket a szer elpusztít a használat során.
Dr. Hummel Zoltán kutatóprofesszor szerint a gilfozát hasonlóan hat a talaj mikróbáira, mint az antibiotikum az emberi bélflórára. Vagyis, a szer teljesen kiírtja őket, így a növények nem jutnak hozzá az alapvető mikro összetevőkhöz, melyek fejlődésükhöz szükségesek, mindemellett csökkenti az alkaloidok (nitrogéntartalmú szerves vegyületek) hatóanyagát a növényekben, gyógynövényekben. (Jelenlegi szabály szerint 2022 dec. 15-ig használható a glifozát a mezőgazdaságban>>)
Akkor soha ne alkalmazzunk totál gyomirtót?
Szemléltetésül gondoljunk az emberek esetében alkalmazott antibiotikumos kezelés esetére, a példában is különbséget kell tennünk az egyszeri alkalom és a rendszeres, kúraszerű alkalmazás között. Az embergyógyászatban is előfordul, hogy feltétlen alkalmazni kell olyan gyógyszert, ami elég erős mellékhatással bir. Ilyenkor támogatni kell a szervezet és mihelyt lehetséges, elhagyni a gyógyszeralkalmazást és az okozott mellékhatást rehabilitálni. Sajnos a nagyobb mezőgazdasági területek esetében, ahol a talaj akár évente többször is kap különféle gyomirtót vagy időnkét totális gyomirtó glifozátot, bizony a mellékhatások olyan mértékben felerősödtek, hogy válaszút elé állt az emberiség.
Visszakanyarodva a szóban forgó kerthez, az csak egyszer kapott volna gyomirtást, majd a később szükséges szelektív irtás pedig kiváltható lett volna egyéb kézi módszerekkel.
Itt nem hagyhatom ki a technika új vívmányának létjogosultságának ismertetését. Igaz, hogy ez a módszer és eszköz nem a nagyobb összefüggő kertek területeinek totál gyomirtására szolgál, de sikeresen alkalmazható térkövek, járdák, épületek mellett, vízelvezető árkok, díszsövények közötti gyomok tökéletes irtására. Ez egy elektromos kis eszköz (Gloria Termoflamm Bio Elektro), ami elektromos árammal működik és 650°C-os hősugárzással hatékonyan takarít anélkül, hogy kár tenne a környeztében.
Értsük meg a természetet és megtaláljuk a megoldást
Úgy tanultam az iskolában, hogy a földterületeink tisztán tartása fontos dolog a kertészetben is. De régebben még szó sem esett arról, hogy a felhasznált gyomirtó szereknek bármilyen negatív mellékhatása lenne az élő környezetre. Az Európai Unió néhány éve elkezdte felülvizsgálni a forgalomban lévő szereket, melynek hatására sok hatóanyagot betiltottak közülük. Gyakori, hogy ez sajnos már csak eső után köpönyeg, hiszen az elmúlt 40-50 év szakszerűtlen ”növényvédelme”, és a folyamatos gyomirtózás miatt a talaj felső rétege haldoklik, az ételeink (gabona, gyümölcs, zöldség) eddigre komoly dózist kaptak.
Visszatérve a korábbi példához, már a csapból is ez folyik, hogy az emberek antibiotikumos kezeléssel párhuzamosan probiotikumot szedjenek. Ugyanez kell, hogy történjen a növényekkel is: de vajon mi lehet a növény probiotikuma? - hiszen a szimbiózisban élő jó baktériumok, amelyek a tápanyagokat biztosítatják számukra talajban, eltűntek a gyomirtózás miatt, így nincs megfelelő minőségi tápanyag a növényeknek, csak maradt a műtrágya silány hatásmechanizmusa.
Van kiút a gyep esetében az ördögi körből!
A jó hír, hogyha alkalmazkodunk a kialakult helyzethez, tudunk változtatni a kialakult szituáción. Kezdjük azzal, hogy végig gondoljuk, hogy akarunk-e steril pázsitot és azt milyen áron vagyunk hajlandóak elérni, esetleg jó lesz nekünk egy ősgyepes zöld terület is, ahol boldogan és egészségesen játszhatnak a gyerekeink, háziállataink. Ha mégis egy gyönyörű, különlegesen egyöntetű pázsit mellett döntünk, akkor az is megvalósítható észszerű gondolkodással és fordított tápanyagozással.
Mit értek fordított tápanyagozás alatt? Ahol rombolunk, ott építenünk is kell, vagyis megfelelő gondoskodással állítsuk vissza a talaj eredeti állapotát a gyomirtózás után! Hogyan? Hasznos organizmusok segítségével, melyeket az irritált talajba telepítve és szerves anyaggal etetve újból felépíthető válik a talajélet, ami remélhetőleg hasonlóan működik, mint eredeti korában. Például egy mikorrhizza (a gombák és a növények között kialakult szimbiózis) telepítésével többek között az információáramlás olyan lesz a növények között, mint a szélessávú internet az emberi világunkban.
Összességében a talajba visszatelepített mikroorganizmusok kölcsönösen segítik egymást (tápláléklánc) és a növények tápanyaghoz jutását. Szerintem a talaj visszaállítható működésében az eredeti élő állapotába, csak figyelnünk kell erre az apróságra, hogy csak az élet tud, életet fenntartani, mellyel a legtöbben nem foglalkoznak.
Gondolkodjunk, mielőtt a kezünkbe vesszük a gyomirtót!
Azt sajnos tudomásul kell vennünk, hogy minden modern technológiának meg van a maga hátulütője. Ha ezt megértjük, elfogadjuk és megtesszük a megfelelő lépéseket, akkor tudjuk orvosolni vagy óvintézkedésekkel megelőzni a problémákat. Amennyiben pedig manapság nagyon divatos biotermesztésben vagy kertápolásban gondolkodunk, teljesen el kell felejtenünk minden vegyszerhasználatot.
A kertlátogatás mementoja, hogy mindenképp gondoljuk végig, mi a célunk egy-egy területtel, mielőtt belevágunk egy átalakításba, ami után kompromisszumokat kell kötnünk. Ha mindent előre összevetünk és számolunk a lehetséges utóhatásokkal is, akkor megállapíthatjuk, hogy nem annyira vonzó minden esetben egy makulátlan pázsit elkészítése. Feltéve, ha mégis azt szeretnénk, akkor igenis nélkülözhetetlen lépéseket kell tennünk, hogy ne csak szép zöld kertünk legyen, hanem az egészséges és élhető legyen.
Ha írásomban olyan gondolatokat véltél felfedezni, ami kíváncsivá tett a másképpen gondolkodásra, akkor azt szívesen megosztom személyesen a hozzám fordulókkal a Problémagoldó Workshopjaimon.
Molnár Éva, füvesasszony
kertfuvesites.hu