Miért jó a kén a növényeknek?
A kén fontos növényi tápanyag. Noha a makroelemek közé sorolják, a nitrogénnél, foszfornál és a káliumnál lényegesen kevesebbet halmoznak fel belőle a növények.

A növények és a kéntartalmú műtrágyák kapcsolata

A kén fontos része a növényi fehérjéknek és jelentős szerepe van az anyagcsere-folyamatokon belül az energiaátvitelben.

Több hormonban is megtalálható, néhány vitamin alkotóeleme. Hiányával a termesztésben elsőként Ausztráliában és Új-Zélandon találkoztak. Európában csak a 80-as évek végén, a 90-es évek elején figyelték meg dán, német és holland kutatók a keresztesvirágúakon és a gyümölcsfákon. Az elmúlt években már Ausztriában is jelezték, hogy a káposztarepcén, Dél-Európában a dohányültetvényeken is megjelent. Magyarországon Szolnok térségében kukoricán találkoztak először a kénnek, mint növényi tápanyagnak a hiányával. A termesztési gyakorlatban kialakult hiánytünetek kapcsán négy fő okot lehet megjelölni:

  • a kénmentes műtrágyák fokozott mértékű használata;

  • a kénnek, mint növényvédő szernek a kisebb mértékű felhasználása;

  • a kénvegyületek koncentrációjának csökkenése a légkörben - áttérés a szénről a gáz- és az olajfűtésre;

  • a terméseredmények növekedése, amivel nem járt együtt a kéntartalmú műtrágyák használatának a növekedése - a síkművelést, külterjes termesztést felváltották a lényegesen nagyobb terméseredményeket biztosító intenzív termesztési módok: támrendszeres paprika-, paradicsom- és uborkatermesztés, intenzív görögdinnye-termesztési technológiák stb.

 

repce

 

Jelenleg a zöldséghajtató és a szabadföldi zöldségtermesztő üzemeinkben, a tápoldatozó műtrágyák széles körű alkalmazása kapcsán fennáll annak a veszélye, hogy néhány kertészeti és szántóföldi növénykultúra esetében is a lazább szerkezetű, humuszban szegény talajokon kénhiány alakul ki. Ezt alátámasztja az is, hogy a kén jelentős részét  a gyökereken keresztül, a talajból veszi fel a növény, ami durva szövetű talajokon (pl. homok) könnyen kimosódik.

 

Mik a kénhiány tünetei?

A kénhiány-tünetek a fiatalabb leveleken jelentkeznek először klorotikus tünetek formájában. A levéllemez kisárgul, először az erek közötti szövetek mutatnak világosabb elszíneződést, majd idővel a vékonyabb erek is megsárgulnak, csak a főér és közvetlen környéke marad zöld. A hajtásnövekedés lelassul, idővel leáll. Maga a növény durva, kemény tapintású - súlyos esetben a fonáki oldalon enyhén vöröses elszíneződést is mutat. A fiatal levelekre a merevtartás és a kanalasodás, a levélszélek pödrődése jellemző. A sárgulás nem a levélszél irányából, hanem a főér felől kezdődik. Súlyos kénhiány esetén a leveleken a vastagabb erek között nagy, összefüggő, beszáradt foltok is képződhetnek. Ez utóbbi tünetet nem sikerült minden zöldségfajnál kimutatni.

A zöldségfélék esetében a kénhiány-tünetek megjelenését akkor észlelték, amikor a levelek kéntartalma (S) alacsonyabb volt 0,03%-nál.

 

Mekkora a növények kénigénye?

A termesztett növények kénigénye elmarad a három fő makroelemétől, de ennek ellenére jelentős:

  • a gabonaféléknél 20-25 kg/ha,
  • a szemeskukoricánál 20-25 kg/ha,
  • a silókukorica esetében 15-20 kg/ha,
  • a cukorrépa kénigénye 35-45 kg/ha,
  • a takarmányrépáé 40-45 kg/ha,
  • a burgonyáé 20-22 kg/ha,
  • viszont a repce kénigénye már 50-70 kg/ha, a babé 30-35 kg/ha,
  • a borsóé 15-25 kg/ha,
  • a napraforgóé 20-40 kg/ha,
  • a zöldségféléké 15-60 kg/ha,
  • a gyümölcsféléké 20-65 kg/ha.

Tápoldatos zöldségtermesztésben, kimagasló terméseredmények esetén meghaladja a 100-120 kg/ha-t is.

 

cukorrépa hegy

 

Az egyoldalú nitrogén-, foszfor- és káliumtrágyázás következtében a kertészeti üzemek sokáig elhanyagolták a kén visszapótlását. Az egyre növekvő termésátlagok miatt a talajból kivont ként lassan a szerves trágya és más műtrágya-kísérőanyagok már nem tudták pótolni, nem került vissza a talajba az a mennyiség, amit a növények a terméssel kivontak, ugyanakkor a korszerű fűtési módszerek elterjedésével a levegő kéntartalma is jelentős mértékben lecsökkent, a kéntartalmú növényvédő szerek használata visszaszorult.

A kén hiányával, pótlásával sokáig nem foglalkoztak az agrokémiában, mivel lényegesen kevesebbet igényel belőle a növény, mint nitrogénból vagy káliumból. Ugyanakkor az a kisebb mennyiség, amelyet a növény szervezetébe beépít, a szerves trágyával, illetve néhány műtrágya kísérőanyagként a talajba kerül. A kén visszapótlását elősegítik a környezetszennyező tüzelési formák is (pl. széntüzelés), amelynek során a városok, ipartelepek levegőjének a kéndioxid-tartalma jelentősen megnő, és a csapadékkal bejut a talajba (savas eső), vagy a növényvédő szerként kijuttatott kéntartalmú vegyületek.

 

Hazánkban ritka a kénhiány

Míg külföldön néhány növény esetében (káposztarepce, kukorica) a fenti okok miatt kéntrágyázási programot kellett kidolgozni, addig a kénhiány hazai viszonyaink között csak nagyon ritkán figyelhető meg. Talajainkban elegendő kén van, és a zöldséghajtatásban - a nagy termésátlagok ellenére is - a bőséges szerves trágyázás miatt nincs kénhiány. Viszont a tápoldatos termesztésben a szerves anyagok felhasználásának csökkenésével, és a kéntartalmú műtrágyák (pl. szuperfoszfát, kénsavas káli) mellőzésével néhány növény esetében már jelentkezett. Ezért vízkultúrás és tápoldatos termesztésben a kéntrágyázásról külön kell gondoskodni.

 

Ként műtrágyában adunk a növényeknek

Külön ként trágya formájában nem szoktunk adni, a növény ilyen igényét más tápelemek kísérőanyagaként visszük a tápoldatba (talajba). Legelterjedtebb kénforrás a kénsavas káli és a szuperfoszfát műtrágyák, illetve néhány mikroelem kénsavas sója. Viszonylag széles körben használt kéntartalmú műtrágya a keserűsó (magnéziumszulfát), amit elsősorban magnéziumtartalma miatt javasolnak a szántóföldi és kertészeti kultúrák számára lombtrágyaként. Viszonylag kevesen tudják, hogy a foszfortartalmáról ismert szuperfoszfát is jelentős mennyiségű ként (12-14%) tartalmaz, ami abból adódik, hogy a gyártás során a nyersfoszfát foszfortartalmát kénsavval tárják fel. Valamennyi ként (0,5-1,5%) a kloridtartalmú műtrágyák is tartalmaznak, azonban kén pótlására nem igazán alkalmasak egyéb mellékhatásuk miatt (klórtartalom). A szulfát néhány elemmel (pl. kalcium) nehezen oldódó sót képez, amely a csepegtető testek eldugulását is okozhatja, ezért rendszerint a tápoldat készítéskor a szulfát tartalmú anyagokat külön edényben oldjuk fel.

Magyar Szó Online

Megosztás

Hozzászólások

Édenkertész válaszol

Dinnye palántám összes levele össze van zsugorodva, deformálódott, van, ami meghalt. . .

Nagy baj nincsen még velük, várni kell egy picit. . .

Részletek »

Fotójáték

Legfrissebb fotó:

Csipegetünk...

Kvízjáték

Aktuális játékunk:

Jelenleg nincs még új játékunk!

Eseménynaptár

Szaknévsori ajánló profi kiváló ügyfeleink közül Regisztráljon Ön is

1172 Budapest, Szikra u. 1.
6300 Kalocsa, Malom u. 27.
1021 Budapest, Budakeszi út 95.
7763 Egerág, Kertész dűlő 595.