Vajon miért van az, hogy az erdőben egész virágmezők jönnek létre tavasztól őszig, hogy a fák minden évben gyönyörűek, pedig senki nem locsolja, és senki nem gondozza őket?
Nos, ennek oka a szerves anyagok, a gombák és a rengeteg apró, szabad szemmel szinte láthatatlan élőlény jelenléte. Az erdőben minden ősszel lehullnak a levelek, elkorhadnak az ágak, amelyek komposztként visszajutnak a talajba. Minden lehullott szerves anyag átalakul komposzttá, és a következő évben tápanyagot juttatnak a növényeknek. Ám mi a kertünkben minden ősszel gondosan összetakarítjuk a kerti leveleket és ágakat, így a talaj szép lassan kifogy a tápanyagból, és növényeink évről évre egyre gyérebbek, a virágok fakók és gyengék lesznek.
Egy jó minőségű kerti föld lélegzik, és tele van ásványi anyaggal, milliónyi élőlénnyel.
A sok műtrágyával és más vegyszerrel kezelt talajban ezek az élőlények elpusztulnak, így a körforgás megszűnik, a növények könnyedén megbetegednek, és fogékonyak lesznek a kártevőkre és betegségekre.
Egy összetapadt agyagos építkezés után visszamaradt sittes talaj nem alkalmas ültetésre, ilyenkor talajcserére van szükség.
 |
Első lépésként ismerjük meg kertünk talaját!
Ássunk fel egy részt, és vizsgáljuk meg, milyen a szerkezete: morzsalékos, laza, netán összetömörödött, agyagos? Ma már különböző mérőműszerekkel meg tudjuk állapítani a talaj pH-értékét, így megnézhetjük azt is, hogy meszes, vagy savanyú, netán semleges pH-értékű földünk van. A földigiliszta vagy egyéb rovarok jelenléte a legjobb: ha ezek hiányoznak kertünkből, érdemes betelepíteni őket. Ezek a kis hasznos, ám nem túl kedvelt állatok szó szerint felássák helyettünk a talajt tavasztól őszig. Ha a talaj minősége nem megfelelő, tavasszal ássuk fel a kertet, és válasszunk talajjavító anyagot. Ez lehet jó minőségű komposzt, amely sötét színű, morzsalékos anyag. De adhatunk hozzá marha- vagy istállótrágyát is; ezt jó mélyen forgassuk be a földbe. Erre jöhet egy réteg komposzt vagy humusz, kerti földdel keverve. Ősszel és tavasszal is érdemes a talajt szellőztetni, vagyis jó alaposan felásni és elgereblyézni. Az ősszel lehullott faleveleket és a nyáron levágott füvet soha ne égessük le, hanem komposztáljuk és forgassuk vissza a talajba! A komposzthoz egész évben gyűjthetjük akár a konyhai hulladékot, akár a kerti hulladékot is. Ha minden évben megfelelőn gondoskodunk a talaj minőségéről, tavasztól őszig virágmező lesz a kertünkben.
Hozzászólások