Május elsejétől működik az országos jégkármérséklő rendszer

Darabos Tamás hozzátette: a felhasznált ezüst-jodid a természetben is megtalálható, elenyésző mennyiséget használnak, és nincsen ismert mellékhatása. Várhatóan kevesebb jégkárkifizetés lesz a jégkármérséklő rendszernek köszönhetően - jelezte.

Sütő Gábor, az országos jégkármérséklő rendszer egyik talajgenerátorának üzemben tartója összeszereli a szerkezetet a Baranya megyei Garén 2018. május 7-én.

A magyarországi jégkármérséklő rendszer Európában elsőként a teljes országot lefedő hálózattal rendelkezik, 986 talajgenerátor, köztük 222 automata berendezés működik majd.

MTI Fotó: Sóki Tamás

Hogyan hat az ezüst-jodid?

Az ezüst-jodid szilárd, leginkább a fotográfiában és fertőtlenítőszerként használt anyag, amelynek kristályrácsa meglepő egyezést mutat a vízjégével. Pontosan e tulajdonságát használják ki, amikor zivatarfelhők kellős közepébe lövik a jégrakétát, amely mindjárt el is porlasztja a hatóanyagot. Itt ugyanis a felhőben található túlhűlt vízcseppek villámgyorsan kifagynak az ezüst-jodid szemcsékre, a kis jégszemek egyenként (lévén igen sok belőlük) nem tudnak kellően meghízni ahhoz, hogy a felszínig tartó hosszú út alatt el ne olvadjanak. A hatás így azután kettős: egyrészt az ezüst-jodid megakadályozza a nagy szemcsés jégeső létrejöttét (a kisebb méretűét ugyanakkor nem zárja ki), másrészt az AgI-szemek kondenzációs és kifagyási központként működnek, azaz elősegíthetik azt is, hogy a zivatarfelhőből akkor és ott hulljon csapadék, ahol szeretnénk. A módszer alkalmazásának persze vannak jól belátható korlátai: esőfelhők híján, bár egyesek ezt hiszik, mégsem lehet esőt csinálni. Másrészt meg lehet gyorsítani a csapadék kihullását, de például a veszélyes zivatarcellák haladási irányát nem lehet ezzel befolyásolni. (Forrás magyarnarancs.hu)