Jelentős kárt okoznak a poloskák világszerte

Utolsó változtatás: 2018-10-26 | Első közzététel: 2018-10-26
(5/ 1)
Cikk nyomtatása » Cikk küldése »
Jelentős kárt okoznak a poloskák világszerte
Mindenképp fontos mielőbb elpusztítani a lakásba bejutó poloskákat, mert a védett helyeken áttelelő egyedek lesznek az alapítói a következő évi populációknak. Előszeretettel húzódnak fáskamrákba, sufnikba, pincékbe, ahol a körülbelül 1 centiméteres résekben, repedésekben sokszor több tucat egyed is elrejtőzhet

Magyarországon elsősorban a zöldségféléket károsítják, azok közül is a paprikát és a paradicsomot, de támadják a gyümölcsöket is, többek között az almát, a körtét és a szőlőt is. A kártétel miatt a termés értékesíthetetlenné válik.

Hozzátette, hogy a haszonnövényi kártétellel szemben rovarölő-szerekkel lehet védekezni, de ebben az esetben figyelembe kell venni az élelmezés-egészségügyi várakozási időt.

Ahogyan az időjárás hűvösebbre fordul, a rovarok védett helyet keresnek, és így a lakásokban is megjelennek. Ez ellen szúnyoghálóval lehet védekezni, emellett a szakértő azt javasolja, hogy a hűvösebb időszak közeledtével tartsák zárva az ajtókat és ablakokat. Kitért arra is, hogy Magyarországon a zöld vándorpoloska 2002-től, az ázsiai márványos poloska pedig 2013-tól jelent meg. Magyarországi megjelenésük hátterében valószínűleg a globális kereskedelem, elterjedésük mögött pedig a klímaváltozás áll.


vandorpoloskak

Zöld vándorpoloska különböző fejlettségi állapotban

 

Az évenkénti szaporodás és kártétel nagyságát elsősorban a tavaszi és a nyári hőmérséklet határozza meg, az átlagosnál melegebb és szárazabb időjárás kifejezetten kedvez tömegszaporodásuknak, védett helyeken mindkét faj áttelel. Jelenleg a zöld vándorpoloska többségét alkotja a populációnak, de erőteljesen szaporodik az ázsiai márványos poloska is - magyarázta a szakértő.

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) a héten közölte: a két poloskafaj ellepi a mezőgazdasági területeket, a házak körüli kiskerteket és még a balkonon tartott növényeket is. A közvetlen kár komoly, mert poloskajárás után fogyaszthatatlanná válnak a zöldségek, gyümölcsök.

Kiemelték, hogy jelenleg csak kémiai eszközöket, vagyis rovarirtó szereket tudnak alkalmazni ellenük, ugyanakkor az MTA növényvédelmi kutatói már dolgoznak egy hatékony poloskacsapda kifejlesztésén, amellyel reményeik szerint jelentősen csökkenthetik majd a kártevő rovarok egyedszámát.

Az MTA kutatói emellett a vándorpoloska és a márványos poloska külső és belső parazitáit próbálják feltárni. A vizsgálat azért fontos, mert ezek az élősködők segíthetnek a populációk egyedszámának gyérítésében és hatékonyan csökkenthetik a poloskák túlélési esélyeit. A kutatók egy környezetbarát gyérítési módszer kidolgozásával is foglalkoznak.

 

vandorpoloska_lakasban

 

A két, tömegével megjelenő faj, a zöldes színezetű

vándorpoloska (Nezara viridula) és a barnás mintázatú márványos poloska (Halyomorpha halys) csupán néhány éve jelent meg az országban, de egyedeik "roppant mértékben" elszaporodtak.  A vándorpoloska trópusi eredetű, a kutatás feltételezi, hogy Etiópia környékéről származik, míg a márványos poloska Kelet-Ázsiából származik. Növényevő fajokról van szó, amelyek az emberre nem jelentenek veszélyt. Azonban táplálékkeresés során előfordulhat, hogy véletlenszerűen megszúrják az embert - tájékoztat Kontschán Jenő tudományos főmunkatárs, az MTA Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének igazgatója.

A két poloskafaj elterjedése jelentős károkkal jár:

mind a vándorpoloska, mind a márványos poloska valósággal ellepi a mezőgazdasági területeket, a házak körüli kiskerteket és még a balkonon tartott növényeket is. A közvetlen kár is igen komoly, mert poloskajárás után fogyaszthatatlanná válnak a zöldségek, gyümölcsök.    A szakember tájékoztatása szerint jelenleg csak kémiai eszközöket, vagyis rovarirtó szereket tudnak alkalmazni. "Mindenképp fontos mielőbb elpusztítani a lakásba bejutó poloskákat, mert a védett helyeken áttelelő egyedek lesznek az alapítói a következő évi populációknak. Előszeretettel húzódnak fáskamrákba, sufnikba, pincékbe, ahol a körülbelül 1 centiméteres résekben, repedésekben sokszor több tucat egyed is elrejtőzhet" - részletezi Kontschán Jenő.

Az MTA szerint a két poloskafaj magyarországi természetes ellenségei jelenleg még nem ismertek. Az MTA ATK Növényvédelmi Intézetének kutatói a vándorpoloska és a márványos poloska külső és belső parazitáit próbálják feltárni, azzal a hipotézissel dolgozva, hogy ezek az élősködők segíthetnek a populációk egyedszámának csökkentésében. A vizsgálat azért fontos, mert a paraziták hatékonyan csökkenthetik a poloskák túlélési esélyeit.

A kutatás az európai uniós Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP) támogatásával folyik. Azt próbálják kideríteni, hogy milyen növényeket preferálnak a poloskák. "Ez azért lényeges, mert van esély arra, hogy az értékesebb növényeink közé olyan, számunkra kevésbé értékes növényeket ültessünk, amelyekre inkább át tudjuk csábítani a poloskákat" - magyarázza a szakember. A kutatók egy környezetbarát gyérítési módszer kidolgozásával is foglalkoznak. Azt a jelenséget igyekeznek kihasználni, amellyel az utóbbi hetekben rengetegen szembesültek: ezek a fajok együtt, nagy számban vonulnak el telelni. A kutatók modellezik a jellegzetes telelőhelyeket, mégpedig azért, hogy egy könnyen és egyszerűen megsemmisíthető csapdát fejleszthessenek ki. "A csapdákkal sajnos nem fogjuk tudni teljesen kiirtani ezeket a kártevő rovarokat, de az egyedszámukat remélhetőleg jelentősen visszaszoríthatjuk majd" - teszi hozzá az MTA ATK Növényvédelmi Intézet igazgatója.

Mivel a modelleket, majd a csapda prototípusait a természetben kell tesztelniük, a kutatás erősen ki van téve a környezeti tényezőknek. Ha elhúzódik a meleg ősz vagy enyhén alakul a téli időjárás, az megbolygathatja az invazív poloskák telelését, s mindez nehezíti az eredmények értékelését. Az igazgató úgy tervezi: mire 2020 végén véget ér a kutatást finanszírozó GINOP-pályázat, akkor már egy prototípust elkészíthetnek.

 

vandorpoloska_marvanypoloska

 

A közlemény szerint, hiába ér véget majd a 2018-as poloskainvázió, lassan készülni kell a következőre. Az elmúlt évek megfigyelései szerint ugyanis hasonlóan nagy poloska egyedszámokra kell számítani, mert a jelentősebb lehűlések sem vetik vissza az áttelelő egyedek számát.


Szólj Te is hozzá!