Támad a bogáncslepke - Növényi kártevőkre figyelmeztet a Nébih

Tarrágást okozhat a bogáncslepke

A bogáncslepke a szóján kívül a napraforgóra és a cukorrépára is veszélyt jelent, erős fertőzés esetén, rövid idő alatt akár tarrágást is okozhat. A Nébih kéri az érintett termesztőket, hogy a helyzet megismerése és a kár megelőzése érdekében mielőbb kezdjék el a bogáncslepke okozta fertőzöttség táblaszintű felmérését.

Eseti engedély kell kérni a bogáncslepke ellen szójában

Jelenleg nincs engedélyezett rovarölő szer a bogáncslepke elleni védekezésre a szójában, ezért szükséghelyzeti engedély kérelmet kell benyújtani kártevő lepkefajok elleni védekezésre más kultúrában engedélyezett rovarölő szerre. A kérelmet a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi osztályához kell eljuttatni.

Bogáncslepke (Vanessa cardui) A bogáncslepke egy jól repülő vándorlepke faj, amely egész Európában őshonos, de csak Afrikában és a Földközi-tenger térségében tud áttelelni. Tavasszal Afrika középső részéről indul útnak északi irányban. A bevándorolt népességet hazánkban még kettő vagy három nemzedék követi. Az itt kifejlődő első nemzedék lepkéi július-augusztusban, a második nemzedéké augusztus-szeptemberben rajzanak. Az őszi nemzedék lepkéi elpusztulnak vagy visszavándorolnak délre. A faj ‒ megfelelő élőhelyet keresve ‒ Afrikán belül is vándorol. A népesség egy része a Szaharától délre található telelőhelyekről indul vissza Európába. Az elülső szárnyak alapszíne fakó téglapiros, fehér és fekete foltokkal. A hátulsó szárnyak szintén téglapirosak, fekete pettyekkel és szalaggal. A hernyók színe változatos: feketésbarna, szürkésbarna, szürkészöld. A test két oldalán egy-egy világos csík húzódik. Fejét és testét világos színű tüskék sűrűn borítják. Az imágók szívesen táplálkoznak fészkesvirágzatú növények pl. aszat-, bojtorján-, bogáncsfajok, valamint több más növény, pl. mézontófű, nyári orgona virágzatán, illetve hullott, erjedő gyümölcsökön. Az aszatra, bogáncsra, csalánra, ürömre lerakott tojásokból fejlődnek ki a lárvák. A termesztett növények közül egyik fő tápnövénye a szója. A lárvák meglehetősen aktívak, a lerágott gyomnövényt elhagyva kultúrnövényre vándorolnak. A kártétel megelőzése, csökkentése érdekében a fiatal lárvák ellen kell a rovarölő szeres védekezést elvégezni. Jelenleg nincs engedélyezett rovarölő szer a bogáncslepke elleni védekezésre szójában, ezért a termesztőnek szükséghelyzeti engedély kérelmet kell benyújtania kártevő lepkefajok elleni védekezésre más kultúrában engedélyezett rovarölő szerre. A kérelem a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi osztályához juttatandó el.

---

Kezdődhet a védekezés az amerikai szőlőkabóca ellen

Az amerikai szőlőkabóca lárvakelése - a korábbi évektől eltérően - idén később kezdődött meg. A szőlő aranyszínű sárgaságát okozó FD fitoplazma vektorának jelenleg az L3-as fokozatú lárvái figyelhetők meg Magyarország szőlőtermő vidékein. Az amerikai szőlőkabóca lárvái ellen most kell védekezni, melyek a mostani fejlettségi stádiumban könnyen elpusztíthatók, ezáltal pedig megakadályozható a rendkívül veszélyes FD terjedése - írja közleményében a Nébih.

A védekezés ütemezéséhez segítséget nyújt az online károsító monitoring rendszer, ahol az érdeklődők térképen követhetik nyomon az egyes lárvafokozatok észlelésének helyeit.

Azokban a termőültetvényekben, amelyekben az előző tenyészidőben kimutatták az amerikai szőlőkabóca jelenlétét, kifejezetten ajánlott a lárvák elleni védekezés a nagyobb fertőzésveszély miatt. A szaporítóanyag-előállító területeken (törzsültetvények és faiskolák) a vektor elleni védekezés kötelező, függetlenül attól, hogy előfordul-e a kabóca a területen vagy sem.

A védekezésre több - a szőlőmolyok ellen is engedélyezett - rovarölő szer alkalmazható (például lambda-cihalotrin, deltametrin, alfa-cipermetrin, béta-ciflutrin stb. hatóanyagú permetezőszerek). A tiametoxam hatóanyagú rovarölő szerek már nem használhatók - figyelmeztet a Nébih.