Keleti gyümölcsmoly fertőzés várható szeptember elején

Keleti gyümölcsmoly - Grapholita molesta

Tápnövényei: őszibarack, mandula, kajszi, ringló, naspolya, alma, körte, birs
Életmódja: 3 nemzedéke fejlődik ki egy évben. Lárva állapotban telel a gyümölcsfák védett ágrészeiben, a gyepszintben vagy a talaj legfelső rétegében. Májusban repül ki az első nemzedék, amely a tojásait a fiatal hajtásvégekre helyezi (elsősorban őszibarackra). A kikelő lárva berág a fiatal hajtásba 8-10 cm hosszan. Fejlődése alatt 3-7 hajtást pusztít el, miközben 4-5 naponta vedlik. Miután „jól lakott” egy szövedékgubóban, a fakéreg egy védett repedésben bebábozódik.
A második nemzedék június-júliusban rajzik, az utódok már nem a hajtásban, hanem a gyümölcsben fejlődnek.
A harmadik nemzedék augusztus-szeptemberben rajzik és későn érő gyümölcsökben táplálkozik.
Kárképe: Tavasszal őszibarack hajtásokat hervasztja rágásával (ha időben lemetsszük, még benne találhatjuk a hernyót)
Nyáron a zöld, később az érőfélben lévő gyümölcsösben károsít. A kocsány felöli részen hatol be, majd a bőrszövet alatt járatot rág egészen a magházig, ahol szabálytalan üreget készít. A megrágott gyümölcs lehullik.
A keleti gyümölcsmoly tömeges elszaporodása, előrejelzése: kedvező számára a száraz, meleg időjárás. Előrejelzése feromoncsapdával lehetséges, amiből következtethetünk a populáció nagyságára és a tömeges rajzási időpontra, ami fontos a jól időzített vegyszeres védekezéshez.
Védekezés a keleti gyümölcsmoly ellen: Házikertben megoldást jelenthet a fonnyadó barackhajtások eltávolítása és megsemmisítése. Környezetkímélő megoldás ellene a Bacilus thuringiensis biológiai készítmény használata, ez megóvja természetes ellenségeit (fülbemászókat, fürkészdarazsakat)
Hagymányos védekezés esetén a tömeges lárvakeléskor kell védekezni, amikor még nem hatolt a gyümölcsbe vagy a hajtásba a lárva. Az érési időszakban figyelnünk kell, hogy csak rövid élelmezés-egészségügyi várakozási idejű készítményt (heptanofosz, fenitrition hatóanyagút) alkalmazzunk. Korábban érdemes kitinszintézis-gátló szereket bevetnünk ellene.

Forrás: A szántóföldi és kertészeti növények kártevői (Mezőgazda Kiadó)