A BUDAPESTI ÖKOPIACOK TÖRTÉNETE II.

2002 tavaszán az Inzula Kft. biogazdálkodó orvosokból álló tulajdonosai felvetették egy új, a pesti oldalon lévő ökopac létesítését. A piac helyéül felajánlották a kft. telephelyének udvarát és vállalták a piac kialakítását, felépítését, működtetésének anyagi és jogi feltételeinek biztosítását. A piac működtetésére, szervezésére felkérték a Sárközy Péter Alapítvány a Biokultúráért alapítvány elnökét. Az alapítvány vezetője 1999-2001 között az egyesület elnökeként nagy tapasztalatra tett szert a Marczibányi téri ökopiac szervezésében, működtetésében, az ökopiaci rendszabály kidolgozásában. Az új piac szervezésében még aktívan részt vett Parádi Andor, az egyesület vezetőségi tagja, a Bio Klub vezetője.

Az újpesti biopiac bekerített, kb. 5 000 m2-es területen saját parkolóval rendelkező piac. Két év alatt kialakult - egyre növekvő - vevőkörrel, kultúrált körülmények között működő piac a régi biopiacok hangulatát folytatja. Nem csak árusítóhely, de a vevők számára kultúrált körülmények között való beszélgetésre is alkalmas. A gyerekeknek homokozót, játszóteret is létrehoztak a piac üzemeltetői. A piac területén biobolt is működik. Tervezik a biohúst és bio pékárukat árusító boltok létrehozását.

A Marczibányi téri biopiac válságát látva, átérezve, hogy 40-60 biokistermelő gazdaság léte, ennyi család megélhetése, egzisztenciája forog veszélyben, a piac üzemeltetője felajánlotta, hogy kultúrált, fedett árusítási lehetőséget biztosítanak a Marczibányi téri piacról átmenő ellenőrzött termelőknek. Így azok a termelők, akik egy végleges megoldásig vállalják az árusítást az újpesti ökopiacon (Barosss u. 105-107.), helyet kapnak és a törzsvásárlóik is megtalálhatják náluk a kedvelt bioélelmiszereket.

Ha az egyesület elnökét "meglepetésként" érte a felmondó levél, az igazi meglepetés a termelőket és a vásárlókat érte, amikor a piac kerítésére kifüggesztett értesítőből olvashatták, hogy január 1-től tovább nem árusíthatnak, ill. vásárolhatnak bioélelmiszert.
Nem segít helyzetükön az sem, hogy a II. kerület képviselőtestülete már november 4-i ülésén napirend előtt foglalkozott a biopiac helyzetével, és pártállástól függetlenül megoldást keresett, hiszen gyors megoldást ők sem tudtak ajánlani.

A termelők - érthetően - kevésbé bíznak a Biokultúra Egyesület jelenlegi vezetésében, hogy megoldást találnak. Ha három és fél év alatt nem tettek semmit, másfél hónap alatt nem is tudnak. (Ahogy ezt Czeller Gábor elnök is kijelentette.)
A termelők maguk közül bizottságot létrehozva keresik a minél gyorsabb és megfelelő megoldást. Munkájukat nehezíti, hogy a termelők Budapesttől és egymástól esetenként 2-300 km-re vannak, a hét közben el vannak foglalva a termeléssel, pénteken már a piacra való felkészüléssel, az áruk csomagolásával.

Másrészt nincs se idejük, se helyismeretük a zűrzavaros budapesti hivataloknál, önkormányzatoknál az ügyek intézésére.
Jelenleg a termelők, vásárlók, civil szervezetek keresik a megoldást egy jól elérhető helyen lévő új, tágas, kultúrált árusítást, vásárlást lehetővé tevő, a jogszabályoknak megfelelő biopiacra. A Biokultúra Egyesületben csalódva, saját kezükbe kívánják venni az új piac, a megélhetésüket biztosító piac működtetését. Nemes Mátyás egy olyan központi bio nagybani piacról álmodik, ahonnan el lehet látni a kisebb budapesti piacokat. (Ezt kellett volna már három évvel ezelőtt megtenni. Ha a Marczibányi téri piac forgalmát 20-25 árusban maximálták volna, és mellette még 3-4 biopiacot szerveztek volna, most nem lenne ilyen nagy a probléma.)

Egyelőre az újpesti piac jelenti a Biokultúra Egyesület tagjainak, termelőinek a mentőövet. Az a piac, melynek létéről a Biokultúra Egyesület vezetése két éven keresztül nem volt hajlandó tudomást venni. Bízzunk benne, hogy az új biopiac önállósítani tudja magát a még mindig válsággal küzdő egyesülettől.