Takácsatkák - piros gyümölcsfa takácsatka

Piros gyümölcsfa takácsatka (Panonychus ulmi)

Ilyenkor tavasszal a rügyfakadás idején a csonthéjasokon az atkák közül elsősorban a piros gyümölcsfa takácsatka károsít. A tél végén ezért mindig ellenőrizzük az atka kárminvörös petéinek az előfordulását a faágakon.

Hogy lehet felismerni a piros takácsatkát?

A sarjhajtások alapjánál az első rügyek körül és a kétéves fa repedéseiben kárminvörös, apró hagymaszerű petéket találunk. A legkorábban fakadó levelek aprók maradnak, a levéllemezek peremének csúcsai elhalnak. Később a tenyészidőben a levelek az erek között megsárgulnak, és elhalnak. A gyümölcsfa-takácsatka imágói nem szőnek "szövedéket".

A cseresznye és a meggyfa esetében a kártétel küszöbértéke 1000 gyümölcsfa takácsatka 20 darab, 20 cm hosszú gallymintán. A szilvafa esetében a küszöbérték 1200 takácsatka-pete 1 cm hosszú hároméves ágra számítva. A tenyészidő későbbi szakaszában károsító mennyiségben a gyümölcsfa takácsatka és a közönséges takácsatka egyaránt előfordulhat.

A kártétel küszöbértékének kielemzésekor az egyes fajokat nem különböztetik meg. A küszöbértéket az elvirágzást követően az egyes csonthéjasok esetében a következők:

Szilvafa - takácsatkák ( lárvák és imágók) előfordulása a levelek 60 vagy még nagyobb százalékán.

Kajszibarack és őszibarack - legalább 4 takácsatka előfordulása átlagosan 1 levélen 50 levélminta alapján.

Komoly gondot jelent a takácsatkák rezisztenciája számos növényvédőszerrel szemben. Hatékony védelmet jelenthet  a ragadozó atkák kihelyezése, elsősorban a Typhlodromus pyri fajé, és a természetes predátorok védelme a széles hatásspektrumú inszekticidek kiiktatásával.

Typhlodromus pyri

Az áttelelő petéket tavasz előtti kombinált inszekticides-akaricides kezelése, esetleg a tenyészidő későbbi szakaszában speciális, a hasznos élő szervezeteket kímélő akaricides kezelés alkalmazása.