Urbán dzsungel - különleges kert egy százéves budapesti bérházban

Honnan jött az ötlet és milyen lehetőség segített a közösségi kert létrejöttéhez?

A több mint 100 éves ház lekövezett udvarán a vízelvezetés nem volt megoldott, eső után egy nagy tó keletkezett, az udvar ettől már süllyedni kezdett. A szuterének vizesedtek, erre kerestünk megoldást. Egy építész azt javasolta, hogy betonozzuk le az udvart, ekkor jött szembe a MOL zöldövezet pályázata, amin kimondottan társasházak zöldítésére lehetett pénzt nyerni. Úgy gondoltuk, hogy ha az udvar egy része kert, akkor kisebb területen kell a burkolatot cserélni miközben a vízelvezetést is megoldjuk.

Így nézett ki a kert az átalakítás előtt - Fotó: Rónai Gergely

Mi volt a Te szereped a projektben? Jelenleg miben állnak a gondozási feladataid?

A kétfordulós pályázatot koordináltam, szerveztem a közösségi tervezés lépéseit, elkészítettem a végleges kertterveket, összeállítottam a növénylistát, árajánlatokat kértem, intéztem a beszerzéseket és a legfontosabb, hogy szerveztem a lakók által végzett kivitelezést, mert a kertet a lakók építették. Jelenleg az öntözést programozom, ha kell permetezek, minden évben ültetek egynyáriakat, ritkítom, metszem, pótlom a növényeket. Ez egy háromemeletes gangos régi bérház kis udvara, így napfényt alig kap, két év alatt derült ki, hogy mely növények érzik igazán jól magukat.

Készül a zuglói bérház belső kertje - Fotó: Déri Miklós

Hogy változott meg a házban élők életminősége, a hétköznapok szokásai és az ingatlanok értéke a kert jóvoltából?

A lakók elkezdték használni az udvart, lejárunk kávézni, beszélgetni, van egy kis homokozó is. Az udvar sokkal világosabb lett és a sok zöldnek köszönhetően a levegő is sokkal jobb. Az ingatlanok értéke felment, a házban árult lakások nagyon gyorsan új gazdára találnak. Minden látogatót magával ragad ez a hangulat, mely a város zajából hirtelen egy üde, zöld miliőbe röpíti az embert.

Látványos a változás - Fotó: Böjtös Kinga

Kérlek mesélj azokról a növényekről – fák, cserjék, talajtakarók -, amik az évek során beváltak és kifejezetten jól érzik magukat a bérház udvarán.

Fény nálunk nincs túl sok, ezért az árnyékkedvelő növények nagyon szeretik a helyüket. Vannak hortenziák, lonc, páfrányok, babérmeggyek, korallberkenyék, talajtakaró kecskerágó, madárbirs, borostyán, a vadszőlő már a másodiknál jár, gyönyörű látvány. Egynyáriakból sok begóniát és pistikét szoktunk ültetni. A kert dísze pedig a középen növő örökzöld magnólia fa. Amikor elültettük alig volt 2 méteres, most már a hat métert is meghaladja a magassága.

A borostyán is jól érzik magát - Fotó: böjtös Kinga

Mit tanácsolnál azoknak, akik a képekről kedvet kapva kisebb-nagyobb városi kertépítésre szánják magukat?

Fontos, hogy a lakók egyetértésével, közös tervezéssel valósuljon meg, így mindenki szeretni fogja. Érdemes a funkciókat is előre tisztázni, így a közös használat során kevesebb lesz a konfliktus. Mindenképp kell egy-két lakó, akik magukra vállalják a szervezést, mindenkivel beszélnek, mindenkit meggyőznek arról, hogy ez jó lesz a háznak. Ha csak kevés pénze van a háznak, érdemes a megvalósítást társadalmi munkában csinálni, így nagyon kevés pénzből lehet nagy értéket létrehozni.

Igazi dzsungel a bérház udvarán - Fotó: Böjtös Kinga

Ritával és parányi palackkertjeivel  következő riportunkban is találkozhatunk. Melyben elmeséli, mit is kell tudni a floráriumokról és hogyan lesz egy közgazdászból aprókert-építő. Kövessétek az édenkert.hu közösségi oldalát, hogy ne maradjatok le cikkeinkről!

Böjtös Kinga

vizitkartya.blogspot.com