Az ájtatos kehelyvirág

A kehelyvirág gondozása:

Mintás levelével - ami olyan, mintha kézzel festették volna ezüstöszöld alapon sötétzöld foltokkal- sötétvörös színű levélfonákával igen dekoratív növény. A levélnyelek közvetlenül a gyökérből erednek. A levelek megnyúlt, tojásdad alakúak, tompa végűek. " Ájtatos növény"-nek is nevezik, mert az este közeledtével a leveleit összekulcsolja. A növény magassága eléri a 60-80 centimétert.

Fény és tápanyagigénye: Közepes. Melegigényes, a téli nyugalmi időszakban se legyen 16C-nál hűvösebb helyen. Nem szereti a kemény,meszes vizet.

A kehelyvirágot márciustól szeptemberig a növekedés időszakában tartsuk félárnyékos helyen és párás körülmények között: helyezzük kaviccsal töltött, vizes tálcára. Kéthetenként tápoldatozzuk, és bőségesen locsoljuk langyos, lágy vízzel. Ügyeljünk arra, hogy a leveleit ne érje víz. Téli időszakban pihentessük, csak havonta tápoldatozzuk, óvjuk a huzattól és a hirtelen lehűléstől. Csak annyira öntözzük, hogy a talaja nedves legyen, ne álljon a cserép alatt pangó víz.

A fiatal kehelyvirágokat kora tavasszal ültessük át broméliák számára készült virágföldbe. Az idősebb növény esetében elegendő, ha a talajának felső egyharmadát cseréljük ki az előbb említett virágföldkeverékkel.

A kehelyvirág szaporítása:

A növekedés megindulása után tőosztással szaporítható.

A kehelyvirág betegségei és kártevői:

Helytelen tartás esetén, száraz körülmények között a levelei összesodródnak és a takácsatkák is megjelenhetnek a növényen. A legjobb védekezés, ha megfelelő páratartalmat biztosítunk a számára.