Kis fa, edényben - a bonsai

A mindennapi életünkben fontos szerepet játszanak a növények. Szinte minden ember díszíti lakását velük, ünnepekre vagy egyszerű figyelmességből gyakran veszünk virágot szeretteinknek. A fák azonban kezdenek eltűnni a hétköznapjainkból.

Naponta megyünk el mellettük, de jóformán eszünkbe sem jut, hogy a fáknak is szükségük van gondoskodásra. Az évszázadokon át tisztelt növények korunkra elvesztették érdekességüket, az emberek többsége puszta tárgyként tekint rájuk, és csak nagy ritkán, tavasszal vagy ősszel vesszük észre a szépségeit. Bár a kínaiak már évszázadokkal ezelőtt - először mindössze szórakozásképpen - elkezdték gondozni a törpe fácskákat, századunk végén új természetszemléletként üdvözlik szerte a világon.

A bonsai szó japánból ered, jelentése "kis fa, edényben".

Ezek az apró növények nem "torzszülöttek", minden olyan jellegzetes vonást megtalálhatunk bennük, ami egy felnőtt fa velejárója, és nem is kínzás, hiszen a rendesen gondozott növény nagyszerűen érzi magát miniben is.

A bonsai két alapvető szabályozásra épül, a földmennyiség korlátozására és a rendszeres metszésre.

Ne gondoljunk továbbra sem a fák megnyomorítására, hiszen gondos metszésünk eredményeképpen sokkal kevesebb kárt okozunk, mint egy átlagos vihar a természetben, ráadásul ezáltal mi magunk alakíthatjuk ki fácskánk külalakját.

A növény genetikai felépítése egyáltalán nem módosul, tehát az általunk gondozott bonsai normál méretű gyümölcsöket terem és ha kedvező feltételek mellet kiültetjük az erre alkalmasakat a szabadba, akkor képesek alkalmazkodni környezetükhöz és gyors növekedésnek indulnak. Az igazi bonsai rajongó persze erre nem is gondol, hiszen egy-egy fácska akár életünk végéig is elkísérhet minket.

A bonsai, nevének eredete ellenére Kínából származik, nagyjából a VI.-X. század idején találhatunk először említést az edényben tartott apró fácskákról.