A viaszbegónia (Begonia fuchsioides) hajtásvégei lehajlóak, levelei aprók, tojásdad alakúak, viaszos felületűek. Hajtásszárai vöröses rózsaszínűek. Apró virágainak szirmai csillogók, pozsgásszerűek. Ősztől tavaszig virágzik. Támaszték mellett vagy felfüggesztve neveljük. Magassága elérheti az 1 métert.
A viaszbegónia gondozása
Fény-, víz és tápanyagigénye közepes. A meleg, párás, félárnyékos helyet kedveli.
Hőmérsékleti igénye: 18-20 °C.
A viaszbegóniát a virágzás ideje alatt (télen) kéthetenként tápoldatozzuk és mérsékelten öntözzük langyos, lágy vízzel. Párás körülményeket biztosíthatunk a számára, ha kaviccsal megtöltött, vizes tálcára helyezzük, vagy fölé akasztjuk. Virágzás után az elszáradt virágrészeket, esetleg leveleket szedjük le a növényről.
 |
A hajtások visszacsípésével lombját bokrosíthatjuk. A fiatal növényeket tavasszal ültessük át a virágföld és a tőzeg 1:1 arányú keverékébe. Az idősebb növényeknél elegendő, ha talajának felső harmadát cseréljük ki.
A viaszbegónia szaporítása
Hajtásdugvánnyal jól szaporítható.
 |
Betegségek, kártevők
Száraz körülmények között a levelei lehullanak, érzékeny lesz a lisztharmatra, elszaporodhatnak a tripszek, a szamócaatkák, és a takácsatkák.
