-
Kőműves
-
Értékesítő
-
Dolgozz szállodai programszervezőként napsütötte nyaralóhelyeken
-
takarító
-
Terület karbantartó
-
Óvodapedagógus
-
karbantartó
-
Gépkezelő (pékség)
2024. 11. 08
-
Lakáshitel Értékesítési Tanácsadó | Nyíregyháza
2024. 11. 12
-
Pékség eladó
2024. 11. 14
-
Logisztikai vezető (Kelet-Magyarország)
2024. 11. 14
-
Gépkezelő-karbantartó
2024. 11. 14
-
Pénztáros
2024. 11. 14
- További állások »
- Álláshirdetés-feladás »
A klívia (Clivia miniata) egy könnyen gondozható szobanövény, amit két hónapig hideg helyen kell tartani, hogy virágba boruljon.
A klívia (clivia miniata) gondozása
A klívia sötétzöld lombja felett nyíló narancsszínű virágai legalább egy hónapig pompáznak, ha hűvös környezetben tartjuk a növényt. A régi fajták már a tél végétől elkezdenek virágozni, a széles levelű belga klíviák például már november végétől hozzák virágaikat.
Klívia virágzása - mire van szüksége a növénynek?
A korai virágzás feltétele azonban a megelőző két hónapos hideghatás (10 °C fokon). A virágzóképes, legalább 12 levelet már kinevelt töveken minden négy levél után virágrügy képződik, aminek további fejlődését az alacsony hőmérséklet szabályozza. Tartósan magas hőmérsékleten a virágrügy - kezdemények elhalnak, a hideg szakasz lerövidítése pedig rövidszárúsághoz, ülve virágzáshoz vezet, főként a korai fajtákon.
ülve maradt virágzat |
Ez a vágásra nevelt és a cserepes klíviaállományokban is súlyos gondot okozhat. A klívia rizómás növény, vagyis tápanyagot a leveleiben, és az orchideákéhoz hasonló vastag, nemezes bevonatú gyökereiben képes tárolni. A vastag, kétoldalt élben lapított virágszár jól tartja az átlagban 15-30 nagy virág, majd később a cseresznye nagyságú bogyók súlyát.
A klívia termése
A virágzat a tő össztömegének legalább egytizede, több szár esetén ennek a többszöröse. A virágzás, majd az egy évig tartó bogyó-magnevelés nagy megterhelés a növénynek. Tövenként ötven mag kinevelése, ha nem ellensúlyozzuk folyamatos táplálással, már a következő virágzás elmaradásához vezethet. Ügyelni kell a levelek egészségesen tartására is, a perzselő nap, a túlöntözés, szintén a virágzás rovására mehet. Szép ugyan a kinyílt virágok mellett az előző évben kötött, élénkpiros bogyók fürtje, de a növény tövét sajnos komolyan legyengíti.
A klívia szaporítása
A felálló virágú klíviákat nappali pillangók és vadméhek porozhatják be. A vadméhek csalogatását szolgálja ugyanis a virág világos színű közepe is. A tő a saját virágporával csak nagyon ritkán termékenyül, mert az önporzást a gátolja, hogy a virágon belül elhelyezkedő bibék csak később fogékonyak, akkor, amikor már a saját virágpor terméketlen. A megkötés tehát jól szabályozható, mert mesterséges megporzás, idegen tő virágpora nélkül nem jön létre.
A csüngő virágú Clívia nobilis és a Clivia miniatával képzett hibridek esetében elég jelentős az önbeporzás, különösen a széljárta helyeken. Ezek a növények azonban sok esetben túl nagyok cserepes növénynek, a virágüzletek már felfedezték maguknak mennyire szépek csokorba kötve, vágott virágnak is.
a bogyók burkán belülmég külön burok védi a magot |
A bogyók burkán belül a vékony hús alatt még külön burok védi a fényes felületű, szalmasárga, kerek, vagy kissé szögletes magvakat. Mosás után, egy rétegben kiterítve, durva szemcséjű homokon érdemes előcsíráztatni. Amikor a fényben csírázó magokon megjelennek a gyököcskék, akkor lehet vetni őket.
Egyesével a tenyészedénybe.
Tévhitek a klívia gondozásáról
A hiedelmekkel ellentétben a Klívia nem szereti, ha a gyökerei teljesen kitöltik a cserepet. A már kétleveles, jó gyökérzetű magoncokat érdemes kétliteres edényben nevelni. Mint az orchideánál, a közege legyen levegős, laza. Ideális alapnak a kétharmad arányú kéregőrlemény. Amíg a mag nem zsugorodik össze, addig elég táplálékot nyújt a növénykének, utána kéthetenként tápoldatozást igényel.
Nyugalmi időre nincs szüksége. A nyugalmi állapotot a klíviánál a túl magas hőmérséklet és a víz hiánya váltja ki. Folyamatos növekedésben tartás esetén a klívia az első évben 4, a másodikban 9-10, a harmadikban 14-16 leveles, tehát virágzóképes lesz.
Forrás: Kertészet és Szőlészet