Mi a magyar? Ki a magyar?
A ki a magyar? - kérdés megválaszolása attól függ, hogy társadalmi, vagy biolódiai szempontból nézzük-e a magyarságot. A genetika, antropológia, de hasonlóképp a kultúra és nyelv is elengedhetetlenül fontosak ahhoz, hogy valós képet kapjunk egy nép jellemzőiről. Cikksorozatunkban bemutatjuk a magyarság eredetét, a kutatók nézeteit, és a kutatásokat rólunk egészen napjainkig.

A ki a magyar? - kérdés megválaszolása attól függ, hogy társadalmi, vagy biolódiai szempontból nézzük-e a magyarságot. Társadalmilag az állampolgárságot, a nemzetiséget és az anyanyelvet érdemes elkülöníteni, ugyanis a hazánkban élő, magyar állampolgárságú, de más anyanyelvű nemzetiségek nyilvánvalóan nem tekinthetők a magyarság részének. A határainkon túl élő, ősi telephelyeiken nemzeti kisebbségben élő magyar anyanyelvű és magukat magyarnak valló állampolgárok magyarsága nem vitatható. Már bonyolultabb a helyzet a a határainkon kívül élő, magyar származású, de magukat nem magyarnak valló és a más országokba kivándorló ott állampolgárságot kapott kisebbség megítélésével. A kérdés azért is bonyolult, mert függ a lakóhelytől és a családi helyzettől is. A magyarság biológiai megítélése ennél már sokkal szilárdabb és mélyebb lehet. Sokan ezért éppen ettől a megközelítéstől remélték a magyarság kritériumainak meghatározását, a „magyar" egyértelmű felismerhetőségét, és több oldalról is próbálták megadni a választ a kérdésre. A probléma ma is napirenden van. Tudományos kutatások folynak, többek között a genetika területén értek el értékes és fontos eredményeket magyarságunk titkának kiderítésében.

Sokáig élt a remény a szakemberekben, hogy majd felbukkan egy olyan antropológiai lelet, amelynek a segítségével az emberek származása megállapítható. Sajnos ez nem történhetett meg, mert az öröklődés, a környezeti hatások, a nagyrasszokon (Az antropológia tudománya több száz éve csoportosítja a különféle jellemző embertípusokat. Ezeket a típusokat nevezik rassznak) belüli keveredés az idő folyamán olyan jelentős volt, hogy lehetetlenné teszi a speciális fizikai jellegek meghatározását, amelyek alapján az egyének és a népek biológiai származása egyértelműen tisztázható lenne.

 

Nagyrasszok
Nagyrassz példák

 

A kutatók vizsgálták a magyar népesség szem és hajszínének eloszlását, a testmagasság adatait, a koponyaméreteket, az arc általános alakját, és egyes részleteit is többen elemezték az elmúlt évtizedekben. Ismert már a bőrlécrajzolat, (A tenyér-bõrlécrajzolat már az embrionális élet második, harmadik hónapjában kialakul, és az egész élet soránváltozatlan marad. Miután ez egy öröklött sajátosság, állandósága és egyedisége miatt szívesen alkalmazza a genetikaés az antropológia) -minták és az összbőrlécszám eloszlása is. (Osztovics és mtsai) Ezek a fizikai antropológiai jellegek azonban nem mutatták meg sajnos a magyarság „ specifikusságát". Antropológiailag a magyar népesség harmonikusan illeszkedik az európai, de különösen a közép- és kelet-európai népek családjába. Az egyes jellegek elemzésénél a rassztípusok eloszlásának vizsgálata azonban már megmutatja az élő magyarság főbb rassztípusait.

„ Nem tsak természeti állapotjára... hanem népességére nézve is Magyar ország Európa kicsinyben."(Csaplovics János - 1822)

Magyarországról az első hiteles honfoglalás kori ásatási csontvázanyag 1834-ben került elő a Kecskemét melletti Benepusztáról, azóta a 895-1000 közötti időből közel száz lelőhelyről mintegy 700 "hiteles" csontváz származik. Ha ebben a korban a Kárpát-medence lakosságát 1 millió körülire becsüljük, (895-1000 között közel 3 milliónyi ember élt a Kárpát-medencében) akkor a rendelkezésünkre álló csontvázanyag az akkori lakosságnak 0,0323%-a. Annyi, mintha ma 4522 ember alapján ítélnénk meg a Kárpát-medence mai lakosságát. Ez a mennyiség nyilván nem elegendő ahhoz, hogy végérvényesen kimondhassuk azt, hogy milyen volt a honfoglaló magyarság, de ahhoz elegendő, hogy megítélhessük, hogy az előtte itt élt őslakossághoz képest kik jöttek be és ez alapján "visszakereshessük" származásunkat.

A magyarság antropológiája

A honfoglaló magyar férfiak átlagos testmagassága 169,m, a nőké 158 cm volt. Az átlagos életkor a honfoglalás idején 34 év volt, ami nem azt jelenti, hogy az emberek nem értek meg idős életkort, hanem azt, hogy az életképtelen fiatalok 60%-a 16 év alatt meghalt, aki azonban megmaradt, az a természetes kiválogatódás elve alapján igen idős életkort ért meg. Mivel azonban az újszülöttek nagyrészét nem temették sírba, a szakemberek pedig az igen idős életkorú egyént a csontvázak alapján nem tudják meghatározni, ezért az "átlagos életkor" meghatározása honfoglalóink esetében irreális. A magyarságra legjellemzőbb embertani típusok a honfoglalás-, majd az Árpádok korában közel azonos százalékos előfordulást mutatnak a XX. századi előfordulásokkal. Ennek - a magyarságra egyedülálló jelenségnek - az oka részben a magyarság "keleti vitalitásában", részben pedig abban rejlik, hogy a besenyők, a jászok és a kunok révén az ország "keleti" utánpótlással bővült. Ezért a magyarság fizikai antropológiai jellemzésekor a fokozott arányú keveredést kell kiemelni.

Jellemző tiszta típusokat - az említett állandó keveredések miatt - ritkán lehet találni. Ez magyarázza, hogy az antropológusok általában mindenkit a kevert típusként adnak meg, és az is, hogy a rassztípusok hazai eloszlására vonatkozó becslések is több tanulmányban eltérőek.

Egy biztos: az előkerült csontvázak és az élők összehasonlítása alpján a magyarság típusösszetétele a honfoglalás és a mohácsi vész között jelentősen nem változott. A történelmi ismeretek alapján azt is megállapították, hogy a magyarság antropológiailag kevert népesség, amelyre a keveredésnek magas aránya a jellemző. A keveredés összetételéből lehet a magyarságra jellemző típusra visszakövetkeztetni. Ez ugyanis eltér a környező országokétól. A turáni típus magas aránya emelhető ki, bár ezek nem tekinthetők népünk specifikumának, de együttesük mégis jellemzi a népünket.

Turáni vagy turanid típus (dél-szibériai vagy alföldi típus)



 

A férfiak átlagos testmagassága 165-167 cm körüli, a nőké ennél alacsonyabb, a testalkat kissé zömök. Mind az európai, mind a kelet -ázsiai nagyrassz jellegeit magán viseli:

Az arc széles, lapos, a szemrés kicsi és keskeny- ezek utalnak a keleti-ázsiai eredetre. Viszont az arc síkjából kiálló és fejlett cimpákkal rendelkező mérsékelt nagyságú orr és a mongolredőtől mentes szemek az európai nagyrasszhoz tartozást mutatják. A száj aránylag kicsi, az ajkak keskenyek. A szem-és hajszín sötét, a testszőrzet kevéssé dús. (Bartucz szerint ez felel meg a türkös-magyar típusnak.)

 

 

A magyarság tehát jellemző, de nem specifikus antropológiai jelenség. A mi a magyar? - kérdésre a választ ezért inkább a történelem során kialakult személyiségünk, pszichikumunk, kollektív tudatunk
(magyar lélek) , temperamentum- és jellembéli képességeink és magatartásunk elemzése alapján kell megközelíteni. Folytatjuk...

 

 

Képek a turáni típusról: Boros Gábor: A magyarság életereje (Turul kiadás, 1944) könyvéből

Felhasznált irodalom és részletek: Czeizel Endre: Az érték bennünk van; Kiszely István: A magyar nép őstörténete

 

 

 

 

 

Megosztás

Hozzászólások

Édenkertész válaszol

Milyen szobaövényt kaptam karácsonyra?

Ez a kedves növényke egy csipkeharaszt. (Selaginella sp. )

Részletek »

Kvízjáték

Aktuális játékunk:

Jelenleg nincs még új játékunk!

Eseménynaptár

Szaknévsori ajánló profi kiváló ügyfeleink közül Regisztráljon Ön is

1172 Budapest, Szikra u. 1.
6300 Kalocsa, Malom u. 27.
1021 Budapest, Budakeszi út 95.
7763 Egerág, Kertész dűlő 595.