Ehető gombák november elején – és a leggyakoribb mérgező hasonmásaik

Kései laskagomba (Pleurotus ostreatus)

A kései laskagomba az egyik leggyakoribb és legbiztonságosabban felismerhető őszi faj. Szürkésszínű, kagyló alakú termőteste több rétegben nő fatörzseken, különösen bükkön, nyáron vagy fűzfán. Novemberben és akár decemberben is teremhet, főleg fagymentes időben.
Összetéveszthető: a mérgező sárgás színű ál-laskagombával (Panellus serotinus), amelynek húsa nyúlós, kellemetlen szagú, és nem lemezesen, hanem inkább foltosan nő.

Nagy őzlábgomba (Macrolepiota procera)

Ha az ősz enyhe, az őzlábgombák november elején is előfordulhatnak réteken, erdőszéleken. Magas termetű, kalapja barnás pikkelyes, tönkje gyűrűs, és a kalap szétnyílva napernyőszerű.
Összetéveszthető: a mérgező kis őzlábgombákkal (Lepiota spp.), amelyek kicsik, 10 cm-nél alacsonyabbak, és több fajuk súlyosan mérgező. Fontos különbség, hogy az igazi őzlábgombának mindig mozgatható gyűrűje van, és soha nem nő csoportosan.

Lila pereszke (Lepista nuda)

Ez a lilás színű gomba novemberben is bőven előfordul avarban, erdőszéleken. Jellemzően fagyokig gyűjthető. Illata gyümölcsös, húsa lilás árnyalatú, és sütve, pörköltként is ízletes.
Összetéveszthető: a mérgező lilatönkű pókhálósgombával (Cortinarius traganus), amelynek szaga kellemetlen, lisztes, és tönkjén pókhálószerű fátyolmaradvány látható.

Mezei szegfűgomba (Marasmius oreades)

A rétek, legelők, parkok gombája akár november elején is előfordulhat. Kalapja világosbarnás, lemezei ritkák, illata kellemesen fűszeres. Kiváló levesbe, szószba.
Összetéveszthető: a mérgező tölcsérgombákkal (pl. Clitocybe dealbata), amelyek lemezei sűrűk, szaga lisztes, és nem gyepgyűrűkben nőnek.

Fenyőalja tinóru (Suillus luteus és rokonai)

A fenyvesek alatt november elején is gyakran találkozhatunk nyálkás kalapú tinórufajokkal. Ezek közül a fenyőtinóru ehető, és jól tisztítva, a kalap bőre lehúzva finom sültként készíthető.
Összetéveszthető: a keserű ízű, nem ehető vagy enyhén mérgező rokonokkal (pl. Suillus variegatus), ezért érdemes minden példányt megkóstolni nyersen, nyelvhegy-próbával (ha keserű, ne fogyasszuk).

Sötét trombitagomba (Craterellus cornucopioides)

Ez a különleges, fekete színű, tölcsér alakú gomba gyakran még novemberben is előfordul. Kiváló szárítva, porítva, fűszerként.
Összetéveszthető: más, szürkésebb tölcsérgombákkal, de mérgező hasonmása nincs – viszont gyakran belekeveredhetnek nem ehető fajok, így minden esetben javasolt a szakellenőrzés.