AZÉ LEGYEN A FÖLD, AKI MEGMŰVELI!
Az uniós állampolgárok bizonyos feltételek mellett, akár már három év múlva is földtulajdonossá válhatnak hazánkban.

AZÉ LEGYEN A FÖLD, AKI MEGMŰVELI!
A tőke szabad áramlása című tárgyalási fejezet Magyarország és az Európai Bizottság között a nyáron lezárult. Ennek eredményeként a fejezet kritikus pontjának számító földkérdés sem maradt kérdés a továbbiakban. A megállapodás értelmében az uniós állampolgárok bizonyos feltételek mellett, akár már három év múlva is földtulajdonossá válhatnak hazánkban, a csatlakozástól számított hét év elteltével pedig megnyílik számukra a teljes földpiac. A nyáron született döntés a politikai élet szereplői és az átlagpolgár számára egyaránt további fejtörést és kételyeket eredményezett. A megállapodás hatályba lépéséig természetesen sok minden változhat, és sok a teendő a jogalkotók számára is földügyben.

A Magyarországon jelenleg hatályos 1994. évi LV. termőföldről szóló törvény úgy tűnik több szempontból is megérett a módosításra. Jelenleg sem az Unió, sem a honpolgár nem talál kielégítő választ elvárásaira, kétségeire a jelenlegi földtörvénnyel kapcsolatban. Az Egységes Európai Okmány 1986-ban hozott rendelkezései értelmében, az áruk, a szolgáltatások, a munkaerő mellett, a tőke szabad áramlását is biztosítani kell a jelenlegi és majdani tagállamokban. Uniós értelembe véve tehát egy ország legfőbb természeti kincsének, a föld forgalmának korlátozása, az Okmány hatályba lépésével (1987. július 1.) tilos, a tagállamok illetve bármely tagállam és egy harmadik ország között.

AZÉ LEGYEN A FÖLD, AKI MEGMŰVELI!
A fent említett 94-es földtörvény e követelésnek nem tesz eleget. 7§1. bekezdése szerint, külföldi magán és jogi személy, termőföld és védett természeti terület tulajdonjogát nem szerezheti meg. Külföldi önálló ingatlanként, a termőföldnek nem minősülő más ingatlanokra vonatkozó deviza jogszabályok alapján, legfeljebb 6000 m2 területtel kialakított tanya birtokosa lehet.

A termőföldek használata esetén a hazai jogszabályok nem tesznek különbséget belföldi és külföldi magán és jogi személy között a föld területének nagyságát és a megköthető haszonbérleti szerződés időtartamát tekintve. Ez alapján a bérelhető területnagyság mindkét esetben legfeljebb 300 ha vagy 6000 AK értékű föld, a bérleti idő hossza pedig, eltekintve egyes művelési ágaktól, 10 év lehet. A haszonbérlőt a törvény értelmében elővásárlási jog illeti meg a termőföld vagy tanya eladása esetén, azonban a külföldit meggátolja ebben az e felett álló, tulajdonszerzését általában korlátozó, korábban említett paragrafus.

Külföldi jelenleg a hatályos jogszabályok megkerülésével, ún. zsebszerződések útján juthat, sokszor nem elhanyagolható nagyságú földhöz. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium becslése szerint a 7200 ezer ha hazai termőföldből, mintegy 100-150 ezer ha került ilyen úton külföldi állampolgárok tulajdonába.

A külföldiek tulajdonszerzése körül itthon kialakult, újra és újra éledő indulatok megalapozottságát vizsgálva, szét kell tehát választani, hogy valójában mi váltja ki ezeket az érzéseket: a földtörvény vagy a jogszabályokat megkerülő egyedi esetek.

A törvény módosítása tagállammá válásunk érdekében nemcsak időszerű, de szükségszerű, mert a módosítással egyszersmind a hazai polgárok elvárásainak is meg kell tudni felelni. A két cél: teljesíteni az Unió követeléseit és biztosítani legfőbb természeti kincsünk védelmét és ésszerű használatát, nem áll távol egymástól. Mindkettő elérhető, ha az alapkérdés - Szerezhet –e külföldi föltulajdont Magyarországon?- a jövőben változik.

AZÉ LEGYEN A FÖLD, AKI MEGMŰVELI!
A magyar földet attól kell félteni, hogy olyan kezekbe kerül, mely értékét nem becsüli, célja a birtok felvásárlással a termőföld kizsigerelése, sajátosságainak figyelmen kívül hagyása, művelési ág megváltoztatása, rövid távú haszonszerzés és a földdel való üzletelés céljából. Ez a jelenség nem állampolgárság függő. Az elmúlt években számtalan esetben adta a média kisebb-nagyobb visszhanggal a közélet tudomására, hogy magyar spekulánsok nagy mennyiségben jutottak olcsón termőföldhöz. Az agráriumban a közelmúltban bekövetkezett változások, így a kárpótlás, birtokrendezés, erre lehetőséget adtak. Az új földtulajdonosok között akadnak vállalkozók, ügyvédek, szövetkezeti vezetők. Ez utóbbiak sok esetben magánszemélyként alacsony áron vásárolták fel a földet, majd saját szövetkezetüknek adták bérbe, ezzel mintegy kiszolgáltatottá téve a szövetkezetet saját vezetésüknek.

Az állampolgárok érzelmeire apelláló politikai csatározások középpontjában azonban a külföldiek tulajdonszerzése állt, s áll a mai napig is. A nemzeti öntudat felkorbácsolásával ugyanis háttérbe szorítható a hazai politikai, gazdasági érdekek földdel kapcsolatos szerepvállalása. Az uniós csatlakozás előtt sorra kerülő földtörvény módosítás esetén a jogszabályoknak nem az állampolgárság alapján kell megengedőnek vagy kizárónak lennie, hanem biztosítania kell azt, hogy azé legyen a föld, aki megműveli. Amennyiben a jogalkotásban ez az alapelv érvényesülne, úgy süket fülekre találnának a termőfölddel kapcsolatos politikai indíttatású szólamok, és ugyanakkor az Unió elvárása a tőke szabad mozgásával kapcsolatban is megvalósulna.

Megosztás

Hozzászólások

Édenkertész válaszol

Ehető-e a vérszilva termése?

A vérszilva sárga vagy piros színű, enyhén savanykás ízű gyümölcsöt terem.

Részletek »

Kvízjáték

Aktuális játékunk:

Jelenleg nincs még új játékunk!

Eseménynaptár

Szaknévsori ajánló profi kiváló ügyfeleink közül Regisztráljon Ön is

1172 Budapest, Szikra u. 1.
6300 Kalocsa, Malom u. 27.
1021 Budapest, Budakeszi út 95.
7763 Egerág, Kertész dűlő 595.